Samuel Eto’o
Samuel Eto'o vagy Samuel Eto'o Fils (Douala, 1981. március 10. –) kameruni válogatott labdarúgó, csatár.[1] 2021 decemberétől a Kameruni labdarúgó-szövetség elnöke.[2]
| Samuel Eto'o | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Eto'o a Kameruni válogatottban 2009-ben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes név | Samuel Eto'o Fils | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1981. március 10. (43 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Douala, Kamerun | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | kameruni | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 180 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Testtömeg | 76 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Eto'o témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
2003-ban, 2004-ben és 2005-ben az év afrikai játékosának választották, így első labdarúgóként egymást követő három alkalommal nyerte el az Afrikai Labdarúgó-szövetség elismerését. 2004-es Barcelonába igazolása előtt megfordult a Mallorca és a Real Madrid csapatában is. A Real Madridtól botrányos körülmények között vált el. 6 éves szerződése alatt 3 bajnoki mérkőzésen kapott szerepet. 1999-ben került a Mallorcához, ahol először kölcsönben, majd a Real Madriddal való 50-50%-os tulajdonjoggal szerepelt. Legnagyobb sikere a Baleár-szigeteki csapattal egy Spanyol Királykupa-győzelem volt 2003-ban, amikor a Huelva csapatát győzték le.
Pályafutása
Real Madrid
Miután a kameruni Kadji Sportakadémián nevelkedett, 1997-ben csatlakozott a Real Madrid ifjúsági akadémiájához, de csak a Real Madrid B-vel edzhetett, mivel még kiskorú volt.[3] A Real Madrid B az évad megkezdése előtt kiesett a harmadosztályba, a Segunda División B-be, ahová a szabályok értelmében nem léphettek pályára EU-n kívüli játékosok, és ennek eredményeként az 1997–1998-as szezonra kölcsönadták a másodosztályú Leganés csapatának.[4] 1999 januárjában kölcsönadták az Espanyolnak,[5] viszont csak egyszer lépett pályára a klub színeiben, a Real Valladolid ellen a Király-kupában.
Mallorca
Az új évezredben, a 2000-es téli átigazolási időszakban kölcsönbe került egy La Liga csapathoz, a Mallorcához,[6] ahol 19 meccsen 6 gólt szerzett.[7] A szezon végén Eto'o elhagyta a Real Madridot, és állandó szerződést írt alá Mallorcával klubrekordot jelentő 4,4 millió font értékben. A klub elnöke, Mateo Alemany többször is elismerően nyilatkozott a teljesítményéről. A szurkolóknak is segített, mivel 30 000 eurót adományozott étkezésre az utazásra, hogy a legtöbben élőben követhessék figyelemmel a Recreativo de Huelva elleni 2003-as Királykupa-döntőt. A Mallorca 3–0-ra nyerte meg a meccset, Eto'o pedig két gólt szerzett.
Barcelona
2004 nyarán végül vitás körülmények között írt alá a Barcelonához.[8][9] Florentino Pérez, a Real Madrid akkori elnöke nem kívánta különösebben kommentálni az eseményeket.[10] Azt gondolta, hogy náluk játszik a Liga két legjobb csatára (Ronaldo és Raúl), valamint, hogy nincs hely a csapatban EU-n kívüli játékosoknak. A Barcelonának 24 millió eurót kellett fizetnie érte, amely összeg felét a Mallorca kapta meg.
A Real Madrid vezetősége rosszul döntött, ugyanis Eto’o bebizonyította, hogy nagyon magas szinten is megállja a helyét. 2004. augusztus 19-én debütált egy Racing Santander elleni találkozón.[11] Hozzásegítette a Barcelonát a 2004–05-ös bajnokság megnyeréséhez.[12] A szezon során 24 gólt szerzett; az utolsó fordulóig vezette a góllövőlistát, azonban Diego Forlán beérte.[13] Végül harmadik helyet ért el a 2005-ös FIFA Év Játékosa szavazáson, ahol csapattársa, Ronaldinho és a Chelsea középpályása, Frank Lampard előzte meg.[14]
2006. május 17-én a Bajnokok Ligája döntőjében az Arsenal egy gólos vezetésénél Eto’ót szabálytalanul buktatta az angolok kapusa, Lehmann, amiért a német kapust kiállították.[15] Ezt követően Eto’o saját maga kiegyenlített, majd a Barcelona Belletti góljával szerezte meg a 2–1-es győzelmet.[16] A mérkőzés után a Bajnokok Ligája-döntő Meccs Legjobbja díjat egyhangúlag neki ítélték az újságírók és szakemberek.
2006-ban megnyerte a gólkirályi címet is a spanyol első osztályban. Május 20-án, a Bilbao elleni utolsó fordulóbeli mérkőzésen szerezte meg azt a gólt, amellyel a góllövőlistán megelőzte a Valencia csatárát, David Villát. A kameruni először és utoljára nyerte el a Pichichi-díjat (spanyol gólkirályi cím).[8][17]
Internazionale
2009 nyarán az olasz Internazionáléba szerződött öt évre.[18][19] Az évi alapfizetését, ami évi 10,5 millió euróban határozták meg, így ő lett az olasz liga legjobban fizetett játékosa.[20]
Legelső meccsén, a Lazio elleni 2009-es olasz szuperkupában megszerezte első gólját az Inter színeiben a 2–1-es vereség során.[21] Első bajnoki mérkőzésén tizenegyesből szerzett gólt, így 1–1-re módosította az eredményt az AS Bari ellen.[22]
2010. május 22-én a Bajnokok Ligája döntőben a német Bayern München ellen 0–2-re diadalmaskodtak.[23] A sorozat megnyerésével ő lett az első és egyetlen játékos, aki megvédte a tripláját (amely a bajnokságból, a nemzeti kupából és az európai kupából áll), igaz, két különböző országban. Ugyanezen év augusztusában megnyerte csapatával a 2010-es nemzeti szuperkupát is, ezúttal az AS Roma elleni 3–1-es győzelem során.[24]
A 2010–11-es Bajnokok Ligája-szezon második csoportmeccsén mesterhármast ért el a Werder Bremen elleni 4–0-s győzelem során. 2010 novemberében a Chievo elleni 2–1-es vereségkor szándékosan megfejelte az ellenfél egyik védőjét, Bostjan Cesart,[25] amiért 30 ezer eurós pénzbírságot és hárommeccses eltiltást szabtak ki rá.[26] Csapata emiatt később fellebbezett,[27] de azt elutasították.
2010 decemberében megnyerte a FIFA-klubvilágbajnokságot a kongói dk-s TP Mazembe ellen 3–0-ra a döntőben.[28] Az ezt követő díjátadón a torna legjobb játékosának választották meg.[29]
2011. május 29-én az Inter sikeresen megvédte az előző évben megnyert olasz kupa címét. Itt a döntőben 3–1-re legyőzték a Palermót.[30] Eto'o szerezte az alakulat első két gólját. Az Internél töltött második szezonjában összesen 37 gólt szerzett 53 mérkőzésen, amely egyéni csúcsot jelentett számára.[31] Antonio Angelillo 1958–59-es szezonban elért 38 gólja után, ő lett az Inter legtöbbször betaláló játékosa egy szezonon belül.[32]
Összesen bajnokságot, kupát és Bajnokok Ligáját is nyert a csapattal.[33]
Anzsi Mahacskala
Eto'o futballtörténelmi lépést tett, amikor 2011. augusztus 24-én az orosz Anzsi Mahacskalához szerződött három évre.[34] Három nappal később csereként lépett először pályára a Rosztov elleni bajnokin, a meccs a 80. percben szerzett góljával 1–1-es döntetlennel zárult.[35]
A 2012–2013-as évad végén Eto'o az első számú jobb csatárrá vált és bekerült a szezon legjobb 33 játékosa közé.[36] Az Anzsi milliárdos tulajdonosa, Szulejmán Kerimov később olyan bejelentést tett, ami mindenkit meglepett.[37] 2013 augusztusában úgy döntött, hogy lecsökkenti a klub ambícióit és drasztikusan csökkenti a költségeket, valamint teljesen megreformálja az anyagi döntések kivitelezését.[38][39] Ennek köszönhetően szinte az összes sztárjátékos, aki korábban a klubot komolyan ismertté tette, köztük Eto'o is elérhető volt az átigazolási piacon.[40]
Chelsea
2013. augusztus 29-én egyéves szerződést írt alá az angol Chelsea csapatával.[41] Első gólját 2013. október 19-én szerezte a Cardiff City ellen.[42] 2014. január 20-án megszerezte első Premier League-mesterhármasát is, így a "londoni kékek" 3–1-es győzelmet arattak a Manchester United ellen a Stamford Bridge-en.[43] Március 8-án gólt szerzett a Tottenham Hotspur ellen, ami profi karrierje 300. gólja volt egyben.[44]
A Chelsea Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő második meccsén a török Galatasaray ellen a szezonbeli tizedik góljával hamar vezetést szerzett, amely meccs lefújáskor 2–0-ra nyertek.[45] Eto'o március 22-én ismét hamar betalált az Arsenal ellen.[46]
Everton
2014. augusztus 26-án átigazolt az liverpooli Evertonhoz, ahol kétéves megállapodást regisztráltak.[47] Négy nappal később debütált pont a Chelsea elleni, hazai 3–6-os vereség során és fejesből egy gólt szerzett.[48]
Eto'o az Evertonban töltött első szezonjának felénél távozott, 20 meccsel és 4 gólos mérleggel a háta mögött.[49]
Sampdoria
2015. január 27-én visszatért az olasz Serie A-ba, és két és fél éves szerződést kötött a Sampdoria egyesülettel. Innen csupán 18 mérkőzés után távozott.[50]
Antalyaspor
2015. június 25-én a török Antalyasporhoz igazolt három évre.[51] 2015. augusztus 15-én debütált az İstanbul Başakşehir elleni bajnokin. Két gólt szerzett, és 3–2-re segítette az Antalyaspor győzelmét. Az előző edző, Yusuf Şimşek december 7-i menesztése után, érdekes módon még aktív játékosként őt nevezték ki a csapat ideiglenes játékos-menedzserének.[52] Ezt a pozícióját egészen 2016. január 6-án birtokolta.[53]
Összesen 3 szezonon keresztül játszott és még az első 15 meccsén 13 gólt szerzett.[54]
Konyaspor
2018. január 31-én, miután közös megegyezéssel elhagyta az Antalyasport, majd két és fél évre a rivális Konyaspor játékosa lett.[55]
Katar SC
2018 augusztusában a Katar SC-hez szerződött,[56] majd 2019. szeptember 7-én visszavonult a profi labdarúgástól 38 évesen.[57]
A válogatottban
Eto’o egy nappal 16. születésnapja előtt, 1997. március 9-én lépett először pályára Costa Rica ellen egy 5–0-ra elvesztett barátságos mérkőzésen. 17 évesen az 1998-as világbajnokság legfiatalabb játékosa volt, amikor Kamerun Olaszország ellen játszott. Játszott később a 2002-es világbajnokságon is. Három fontosabb tornát is nyert a válogatottal: 2000-ben és 2002-ben Afrikai Nemzetek Kupáját, illetve 2000-ben a kameruni csapattal megszerezte a Nyári Olimpiai Játékok aranyérmét.
2006-ban Eto’o sorsdöntő tizenegyest hibázott Elefántcsontpart ellen az Afrikai Nemzetek Kupája negyeddöntőjében, amikor a 24. lövést elvégezte a tizenegyespárbajban. Sok bírálatot kapott a kihagyott büntetőért, másrészről viszont ő lett a torna gólkirálya 5 góllal.
Ugyanezen évben bejelentették, hogy Eto’o szerződést írt alá a szaúdi ál-Ittiháddal, ahol nyáron Ázsiai Bajnokok Ligája kampányban vesz részt. A klub és a játékos együttműködése értelmében labdarúgó akadémiát hoznak létre a későbbiekben Kamerunban, amelynek Eto’o és az ál-Ittihád lesz a névadója.
Statisztika
Klubcsapatokban
| Klub | Szezon | Liga | Kupa | Európa | Egyéb | Összesen | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bajnokság | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | ||
 Leganés(kölcsönben) | 1997–98 | Segunda División | 28 | 3 | 2 | 1 | 0 | 0 | — | 30 | 4 | |
| Összesen | 28 | 3 | 2 | 1 | 0 | 0 | — | 30 | 4 | |||
| Real Madrid | 1998–99 | La Liga | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | — | 1 | 0 | |
| 1999–2000 | 2 | 0 | 0 | 0 | 3 | 0 | 1 | 0 | 6 | 0 | ||
| Összesen | 3 | 0 | 0 | 0 | 3 | 0 | 1 | 0 | 7 | 0 | ||
| Espanyol (kölcsönben) | 1998–99 | La Liga | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | — | 1 | 0 | |
| Összesen | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | — | 1 | 0 | |||
| Mallorca | 1999–2000 (kölcsön) | La Liga | 13 | 6 | 0 | 0 | — | — | 13 | 6 | ||
| 2000–01 | 28 | 11 | 5 | 2 | — | — | 33 | 13 | ||||
| 2001–02 | 30 | 6 | 1 | 1 | 9 | 3 | — | 40 | 10 | |||
| 2002–03 | 30 | 14 | 6 | 5 | 0 | 0 | — | 36 | 19 | |||
| 2003–04 | 32 | 17 | 2 | 0 | 7 | 4 | 2 | 1 | 43 | 22 | ||
| Összesen | 133 | 54 | 14 | 8 | 16 | 7 | 2 | 1 | 165 | 70 | ||
| Barcelona | 2004–05 | La Liga | 37 | 25 | 1 | 0 | 7 | 4 | — | 45 | 29 | |
| 2005–06 | 34 | 26 | 0 | 0 | 11 | 6 | 2 | 2 | 47 | 34 | ||
| 2006–07 | 19 | 11 | 2 | 1 | 3 | 1 | 3 | 0 | 27 | 13 | ||
| 2007–08 | 18 | 16 | 3 | 1 | 7 | 1 | — | 28 | 18 | |||
| 2008–09 | 36 | 30 | 4 | 0 | 12 | 6 | — | 52 | 36 | |||
| Összesen | 144 | 108 | 10 | 2 | 40 | 18 | 5 | 2 | 199 | 130 | ||
 Internazionale | 2009–10 | Serie A | 32 | 12 | 2 | 1 | 13 | 2 | 1 | 1 | 48 | 16 |
| 2010–11 | 35 | 21 | 4 | 5 | 10 | 8 | 4 | 3 | 53 | 37 | ||
| 2011–12 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | ||
| Összesen | 67 | 33 | 6 | 6 | 23 | 10 | 6 | 4 | 102 | 53 | ||
 Anzsi Mahacskala | 2011–12 | Russian Premier League | 22 | 13 | 1 | 0 | 0 | 0 | — | 23 | 13 | |
| 2012–13 | 25 | 10 | 3 | 2 | 16 | 9 | — | 44 | 21 | |||
| 2013–14 | 6 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | — | 6 | 2 | |||
| Összesen | 53 | 25 | 4 | 2 | 16 | 9 | — | 73 | 36 | |||
 Chelsea | 2013–14 | Premier League | 21 | 9 | 3 | 0 | 9 | 3 | 2 | 0 | 35 | 12 |
| Összesen | 21 | 9 | 3 | 0 | 9 | 3 | 2 | 0 | 35 | 12 | ||
| Everton | 2014–15 | Premier League | 14 | 3 | 1 | 0 | 4 | 1 | 1 | 0 | 20 | 4 |
| Összesen | 14 | 3 | 1 | 0 | 4 | 1 | 1 | 0 | 20 | 4 | ||
| Sampdoria | 2014–15 | Serie A | 18 | 2 | — | — | — | 18 | 2 | |||
| Összesen | 18 | 2 | — | — | — | 18 | 2 | |||||
 Antalyaspor | 2015–16 | Süper Lig | 31 | 20 | 1 | 0 | — | — | 32 | 20 | ||
| 2016–17 | 30 | 18 | 0 | 0 | — | — | 30 | 18 | ||||
| 2017–18 | 15 | 6 | 0 | 0 | — | — | 15 | 6 | ||||
| Összesen | 76 | 44 | 1 | 0 | — | — | 77 | 44 | ||||
| Konyaspor | 2017–18 | Süper Lig | 13 | 6 | 1 | 0 | — | — | 18 | 6 | ||
| Összesen | 13 | 6 | 1 | 0 | — | — | 18 | 6 | ||||
 Katar SC | 2018–19 | QSL | 17 | 6 | 3 | 3 | — | 3 | 1 | 23 | 10 | |
| Összesen | 17 | 6 | 3 | 3 | — | 3 | 1 | 23 | 10 | |||
| Karrier összesen[58][59][60] | 587 | 293 | 46 | 22 | 111 | 48 | 20 | 8 | 764 | 371 | ||
A válogatottban
| Nemzet | Év | Mérkőzés | Gól |
|---|---|---|---|
 Kamerun | 1997 | 3 | 0 |
| 1998 | 5 | 0 | |
| 1999 | 1 | 0 | |
| 2000 | 9 | 5 | |
| 2001 | 9 | 2 | |
| 2002 | 13 | 5 | |
| 2003 | 7 | 2 | |
| 2004 | 9 | 4 | |
| 2005 | 6 | 1 | |
| 2006 | 5 | 5 | |
| 2007 | 3 | 1 | |
| 2008 | 11 | 11 | |
| 2009 | 8 | 5 | |
| 2010 | 12 | 8 | |
| 2011 | 9 | 4 | |
| 2012 | 2 | 0 | |
| 2013 | 4 | 2 | |
| 2014 | 3 | 1 | |
| Összesen[61][62] | 118 | 56 | |
Sikerei, díjai
Klubcsapatokban[63]
- Bajnokok Ligája: 1999–2000[64]
- Spanyol kupa: 2002–03
- Spanyol bajnok: 2004–05, 2005–06, 2008–09
- Spanyol kupa: 2008–09
- Spanyol szuperkupa: 2005, 2006
- Bajnokok Ligája: 2005–06, 2008–09
- Olasz bajnok: 2009–10
- Olasz kupa: 2009–10, 2010–11
- Olasz szuperkupa: 2010
- Bajnokok Ligája: 2009–10
- FIFA-klubvilágbajnokság: 2010
A válogatottban
- Afrikai Nemzetek kupája: 2000, 2002
- Olimpia aranyérmes: 2000
Egyéni elismerések
- Az év afrikai fiatal játékosa (2001)
- Az év afrikai labdarúgója (2003, 2004, 2005, 2010)
- Afrikai Nemzetek kupája gólkirály (2006)
- Spanyol gólkirály (2006)
Egyéb
Anekdota
Eto’o 15 éves volt, amikor aláírt a Real Madridhoz. Azonban, amikor megérkezett a madridi repülőtérre, ott a csapattól nem várta őt senki. Eto’o kétségbeesetten megállította az első arra járó afrikai embert, aki kedvesen eligazította őt a madridi pályájához. Eto’o nem feledkezett meg erről az esetről és nyilvánosan bejelentette, hogy szeretné ennek az embernek megköszönni a segítségét, azonban e a nevét, se egyéb információkat nem tudott róla.[65]
Rasszizmus elleni küzdelem
Amióta Eto’o a Barcelonában játszik néhány rivális stadionban rasszista bekiabálásokat kap, ha labdához ér. Sokszor bizonyította, hogy ilyen szituációkban túltéve magát a rivalizáláson és a félelmen, erősségének köszönhetően gólt szerez és „bosszút áll” az ellenfél táborán. Eto’o nem az egyetlen fekete játékos, aki rasszisták megjegyzéseinek van kitéve, azonban azon játékosok egyike, akik felemelik hangjukat a huligánok ellen. Egy ilyen eset fordult elő 2006 februárjában, amikor a Barcelona Zaragozában vendégszerepelt. Eto’o minden labdaérintésénél a hazaiak majmot utánzó hangokat adtak ki. A kameruni levonult a pályáról, ahova csak csapattársai biztatására jött vissza. Visszatérése után gólpasszt adott, csapata, pedig nyert. A Zaragozát később 9000 eurós pénzbüntetésre ítélték, ami után Eto’o kijelentette, hogy ez nem elegendő büntetés a La Romareda közönségének, ő bezáratta volna a stadiont 1 évig.
Korábban angol, német, olasz csapatok színes bőrű játékosai is indokolatlan megkülönböztetésben részesültek Spanyolországban. Azonban igazi nemzetközi visszhangot a problémának Eto’o és az elefántcsontparti Zoro hasonló esete adott. Sepp Blatter, a FIFA elnöke szigorúbb büntetéseket és eljárásokat ígért a történések után.
Kameruni labdarúgó-szövetség
2021. december 11-én Eto'ót a kameruni labdarúgó-szövetség (FECAFOOT) elnökévé választották.[66][67]
2022-es világbajnokság
Kinevezték a Katarban megrendezésre kerülő, 2022-es világbajnokság nagykövetének.[68][69]
2022. december 5-én a 4–1-es Barazília–Dél-Korea nyolcaddöntő után,[70] miközben távozott a stadionból szóváltásba került egy férfival, aki az ő személyét is érintő, kompromittáló kérdést tett fel neki. Ezt követően szóváltásba kerültek, amelyet fizikai erőszak is követett.[71] Eto'o többek között fejbe rúgta a férfit, aki egyes sajtóinformációk szerint egy népszerű algériai YouTube-csatorna tulajdonos, Sadouni SM volt.[72] Több portál is megkereste a FIFA-t és a kameruni szövetséget is az üggyel kapcsolatban, azonban egyik fél sem kívánta kommentálni az eseményeket.[73]
Jegyzetek
További információk
- Eto'o adatlapja az Anzsi oldalán
- Samuel Eto'o bemutatása és statisztikák
- UEFA.com Játékos bemutatás Archiválva 2007. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
