A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1952. évről szól. Az 1952-es számról szóló cikket lásd itt: 1952 (szám) .
Évszázadok : 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek : 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek : 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957
Események január 8. – Amerikai –jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.[1] január 26. – Pénzügyi reformok Romániában .január 30. – Lynde D. McCormick amerikai altengernagyot nevezik ki a Szövetséges Fegyveres Erők atlanti-óceáni legfelső parancsnokává (SACLANT).február 20 –25. – Az Észak-atlanti Tanács lisszaboni ülésén átszervezik a Szövetség szerkezetét, így a NATO állandó szervezetté alakul Párizs központtal.február 21. – A Észak-atlanti Tanács létrehozza a Csatorna Főparancsnokságot, amelynek első főparancsnokává Sir Arthur Power admirálist nevezik ki.március 21. – Kwame Nkrumah – formálisan – elfoglalja a miniszterelnöki posztot Ghánában .[2] április 1. – A helyi önigazgatási törvény bevezetése Jugoszláviában .április 4. – Az angol Hastings Lionel Ismay lesz a NATO első főtitkára.április 5. – A lengyel kormányzat egyezményt ír alá a varsói Kultúra és Tudomány Házának megépítéséről.[3] április 10. – A Szövetséges Fegyveres Erők Atlanti-óceáni Legfelső Parancsnoksága megkezdi működését a Virginia állambeli Norfolkban .április 16. – A NATO ideiglenes főhadiszállása berendezkedik Párizsban , a Palais de Chaillot-ban.április 19. – A Szentszék a nagyváradi püspökség Magyarországon maradt részének ordináriusává nevezi ki a mindenkori csanádi püspököt.április 25. – Németország délnyugati részén Baden, Hohenzollern és Württenberg tartományok összevonásával megalakul Baden-Württemberg tartomány.április 28. – Az Észak-atlanti Tanács megtartja első ülését Párizsban .május 26 –27. – A Román Munkáspárt KB plenáris ülése, amelyen kizárják a pártból Luka László pénzügyminisztert.május 27. – Párizsban Belgium , Franciaország , Olaszország , Luxemburg , Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság aláírja az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződést. (A francia nemzetgyűlés 1954 -es ellenállása miatt nem lép érvénybe.) június 2. – Romániában Petru Grozát Gheorghe Gheorghiu-Dej váltja a kormányfői poszton.június 11. – Jugoszláv–nyugatnémet gazdasági egyezmény.[1] július 1. Szlovákiában elrendelik a magyarlakta területeken a kétnyelvűséget, de a rendelet következetes alkalmazására nem kerül sor.[4] Az Egyesült Államokban a „Védelmi Katalogizálási és Szabványosítási Törvény” elrendeli az egységes rendszer (szabványosított eljárás) alkalmazását a védelmi minisztérium részére. július 22. A Gamal Abden-Nasszer által vezetett Dhobat el Ahrar szervezet államcsínyt hajt végre Líbiában , megdöntve a monarchiát. A szejm elfogadja az új lengyel alkotmányt. (Lengyelország új államformája népköztársaság, ugyanakkor az államelnök tisztségét megszüntetik, helyébe az államtanács lép.) [3] augusztus 10. – Megkezdi működését az Európai Szén- és Acélközösség . (A szervezet ratifikálása! )augusztus 12. – A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában .augusztus 14. – Megalakul a Rákosi-kormány .augusztus 17 –22. – Csou En-laj kínai miniszterelnök Moszkvában többször tárgyal Sztálinnal a koreai háborúról , a Kínának nyújtott szovjet technológiai segítségről, a szovjetek által elfoglalt Port Arthur [ma Talien ] kikötőváros visszaadásáról.[5] augusztus 28. – A NATO tagállamok Párizsban aláírják a nemzetközi katonai parancsnokságok státuszáról szóló jegyzőkönyvet.szeptember 20. – Édith Piaf és Jacques Pills házasságot köt.szeptember 24. – Romániában kihirdetik az új alkotmányt, amely az 1936 -os szovjet alkotmány számos bekezdését szó szerint tartalmazza.október 26. – Parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban.[3] november 1. – Az Amerikai Egyesült Államok felrobbantja az első hidrogénbombát (Marshall-szigetek ).november 2 –7. – A Jugoszláv Kommunista Párt VI., névváltoztató kongresszusa. (A kongresszus bírálja a sztálinista gyakorlatot, és megerősíti az önigazgatás politikáját. A párt felveszi a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) nevet.) november 4. – Az amerikai elnökválasztáson a Republikánus párti Dwight D. Eisenhower győz.november 17. november 20. – Az új lengyel nemzetgyűlés (szejm ) megválasztja az államtanács tagjait, melynek elnöke Aleksander Zawadzki.[3] november 20 –27. – Csehszlovákiában az összeesküvéssel, államellenes felforgató tevékenységgel vádolt Rudolf Slánský és társai ellen lefolytatott per (a „csehszlovák Rajk-per”) vádlottjait – három személy kivételével – halálra ítélik. (Az ítéletet december 3-án végrehajtják.) [4] november 22. – A lengyel szejm elfogadja az amnesztia-törvényt.[3] december 26. – A Legfelsőbb Bíróság jogerősen helyben hagyta a Kádár János és társai perében első fokon meghozott ítéletet.[6] az év folyamán –Az év témái 1952 a vasúti közlekedésben 1952 az irodalomban 1952 a zenében Születések január 22. – Robledo Puch argentin sorozatgyilkosfebruár 19. – Danilo Türk szlovén államfőfebruár 23. – Marshall Herskovitz zsidó származású amerikai filmproducer , rendező és forgatókönyvíró március 3. – Hrotkó Károly magyar kertészmérnök, dendrológus, egyetemi tanármárcius 11. – Douglas Adams angol író († 2001 )március 13. – Rapai Ágnes magyar költő, írómárcius 19. – Harvey Weinstein amerikai filmproducer március 25. – Juszt László újságíróáprilis 1. – Tőkés László , a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke április 4. – Gary Moore ír gitáros , dalszerző , énekes († 2011 )április 7. – Makkai Gergely romániai magyar politikusáprilis 8. – Mózes Attila romániai magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő († 2017 )április 10. április 12. – Oszvald Marika magyar operett -énekesnő, színésznőáprilis 13. – Sinkovits-Vitay András magyar színész, rendezőáprilis 16. – Anatolij Nyikolajevics Kvocsur orosz repülőtiszt, berepülőpilóta május 5. május 20. – Szakácsi Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész († 2007 )május 24. – Zsigmond Ágnes magyar vegyész, egyetemi oktató († 2019 )május 30. – Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester , zongoraművész és zeneszerző († 2016 )június 2. – Koltay Gergely Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, dalszövegírójúnius 4. – Lempert László magyar–amerikai matematikusjúnius 7. – Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakjajúnius 23. – Gyurkó János magyar mérnök, politikus († 1996 )június 25. – Erdő Péter magyar bíboros , prímás , az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke , teológus, egyházjogászaugusztus 4. – Demszky Gábor Budapest főpolgármestereaugusztus 5. – Faragó Tamás , olimpiai bajnok vízilabdázó, edzőaugusztus 6. – Balázs Klári magyar énekesnőaugusztus 18. – Patrick Swayze amerikai színész († 2009 )augusztus 19. – Jonathan Frakes amerikai színész szeptember 4. – Voga János magyar műsorvezető, tanár, szövegíró, zenészszeptember 5. – Balkay Géza Jászai Mari-díjas magyar színész († 2006 )szeptember 18. – Pálinkás József fizikus, politikus, akadémikusszeptember 25. – Christopher Reeve amerikai színész († 2004 )október 1. – Bari Károly költő, műfordítóoktóber 5. Október 7. Vlagyimir Putyin , orosz miniszterelnökoktóber 8. – Edward Zwick zsidó származású amerikai filmrendező és producer október 13. október 26. – Korcsmáros György rendezőoktóber 27. – Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász és írónovember 5. – Oleh Volodimirovics Blohin szovjet labdarúgó , ukrán sportvezetőnovember 7. – David Petraeus amerikai tábornok, a CIA volt igazgatójanovember 15. :november 16. – Gálffi László Kossuth-díjas magyar színésznovember 29. – Csuka Mónika magyar énekes, gitáros november 30. – Mandy Patinkin amerikai színész, énekesdecember 1. – Fábryné Dobai Ilona magyar építőipari technológus, országgyűlési képviselő (1980–1985)december 7. – Kopek Rita magyar festőművész, képzőművészeti oktatóHalálozások január 6. – Alfred Meebold botanikus, író, antropozófus (* 1863 )február 6. – VI. György brit uralkodó (* 1895 )február 29. – Navratil Ákos közgazdász, jogtudós, a 20. századi magyar közgazdaságtan jelentős elméleti tudósa, az MTA tagja (* 1875 )március 17. – Láng Nándor régész, művészettörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1871 )április 1. – Molnár Ferenc író, drámaíró (* 1878 )május 3. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező (* 1895 )május 8. – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth-Century-Fox egyik alapítója (* 1879 )március 13. – Lucich Károly altengernagy, a Császári és Királyi Dunai Flottilla parancsnoka, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum igazgatója (* 1868 )május 20. – Gelei József magyar zoológus, az MTA tagja (* 1885 )május 26. – Karafiáth Jenő politikus, miniszter, Budapest főpolgármestere (* 1883 )május 28. – Werth Henrik magyar katonatiszt, Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke (* 1881 )június 23. – Berty László olimpiai bajnok vívó (* 1875 )augusztus 13. – Wilm Hosenfeld , aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert (* 1895 )augusztus 14. – Balesetben elhunyt Marcel Loubens barlangász. Tiszteletére ezt a napot később a barlangászok világnapjának nyilvánították. (* 1923 )augusztus 27. – Kempelen Béla , családtörténetíró, heraldikus (* 1874 )szeptember 7. – Marek József állatorvos, az MTA tagja, a magyar állatorvos-tudomány kiemelkedő alakja (* 1868 )október 31. – Csizmadia András magyar gazdálkodó, kisbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1872 )november 16. – Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka , ukrán operaénekes, zenepedagógus (* 1872 )november 18. – Paul Éluard (eredeti neve Eugéne Emile Paul Grindel), francia költő (* 1895 )november 20. – Benedetto Croce , olasz idealista filozófus (* 1866 )A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek. Hivatkozások Megjegyzések Jegyzetek Források ↑ Baló–Lipovecz: Baló György –Lipovecz Iván. Tények Könyve '92 . Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)