Laktóz

Laktóz
IUPAC-névβ-d-galaktopiranozil-(1→4)-d-glükopiranóz
4-O-β-d-galaktopiranozil-d-glükopiranóz[1]
Más nevektejcukor
laktobióz
α-laktóz
β-laktóz
β-D-Galp-(1→4)-D-Glcp
Kémiai azonosítók
CAS-szám63-42-3
PubChem6134
ChemSpider5904
MeSHLactose
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC12H22O11
Moláris tömeg342,296 g/mol
Megjelenésszíntelen, kristályos anyag[2]
fehér por [3]
Sűrűség1,59 g/cm³ (β-laktóz, anhidrát)[3]
1,547 g/cm³ (α-laktóz, monohidrát)[3]
1,525 g/cm³[2]
Olvadáspont252 °C (α-laktóz, anhidrát)[4]
222,8 °C (α-laktóz, anhidrát)[3]
202 °C (α-laktóz, monohidrát)[4]
201 °C (α-laktóz, monohidrát)[3]
252 °C (β-laktóz, anhidrát)[4]
254 °C (β-laktóz, anhidrát)[3]
223 °C[2]
Oldhatóság (vízben)Jól oldódik[2]
Veszélyek
EU osztályozásnincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok(nincs)[2]
S mondatok(nincs)[2]
LD50> 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A laktóz vagy más néven tejcukor egy diszacharid. A név a tej latin nevéből (lac, lactis) és az '-óz' cukor-végződésből tevődik össze. Az emlősök tejének cukorkomponense a tej szárazanyag-tartalmának kb. 4–7%-át teszi ki.[4] Leginkább tejsavóból vonható ki gazdaságosan.[4] Édes íze van, édesítőereje 68%-a a közönséges cukorénak.[4]

Fizikai és kémiai tulajdonságok

Fehér, szagtalan, enyhén édes ízű, kristályos anyag vagy por.[4] Redukáló hatású vegyület.Vízben nagyon jól, etanolban csekély mértékben oldódik.[3] Dietil-éterben és kloroformban oldhatatlan.[3]Az α- és β-izomer kémiai tulajdonságai megegyezőek, csak fizikai tulajdonságaikban térnek el egymástól, pl. a β-laktóz oldékonyabb, mint az α-laktóz.[5]

Molekulaszerkezet

A molekulában egy galaktóz- és egy glükózmolekula kapcsolódik egymáshoz 1'–4' glikozidos kötéssel. A glükóz lehet α-piranóz vagy β-piranóz formában, míg a galaktóz csak a β-piranóz formában szerepelhet.[5] Ebből kifolyólag az α-laktóz és β-laktóz elnevezés csak a glükopiranóz-gyűrű anomer változataira utal. A gyűrű felnyílása miatt redukáló diszacharid. A belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, ekkor kumisz keletkezik belőle.A laktóz a cellobióztól csak a galaktóz 4-es szénatomjának konfigurációjában tér el.

A laktóz különböző formái és ábrázolásmódjai
Mills-projekcióHaworth-projekció

α-laktóz

α-laktóz

β-laktóz

β-laktóz

Előfordulás

Megtalálható az emlősök tejében, az Achras sapota gyümölcsében, és még néhány növényben.[4]

Lásd még

Jegyzetek