Mesut Özil

török-német labdarúgó

Mesut Özil (Gelsenkirchen, 1988. október 15. –) világbajnok német labdarúgó. 2023 márciusában jelentette be visszavonulását.

Mesut Özil
2019-ben az Arsenal színeiben
2019-ben az Arsenal színeiben
Személyes adatok
Teljes névMesut Özil
Születési dátum1988október 15. (35 éves)
Születési helyGelsenkirchen, Nyugat-Németország
Állampolgárságnémet
török
Magasság181 cm
Testtömeg76[1] kg
Poszttámadó középpályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1995–1998német Westfalia 04 Gelsenkirchen
1998–1999német Teutonia Schalke-Nord
1999–2000német Falke Gelsenkirchen
2000–2005német Rot-Weiß Essen
2005–2006német Schalke
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2006–2008német Schalke30(0)
2008–2010német Werder Bremen71(13)
2010–2013spanyol Real Madrid105(19)
2013–2021angol Arsenal184(33)
2021–2022Törökország Fenerbahçe32(8)
2022–2023Törökország İstanbul Başakşehir4(0)
Összesen427(73)
Válogatottság2
2006–2007német Németország U1911(4)
2007–2009német Németország U2116(5)
2009–2018német Németország92(23)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2023. február 2.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2018. július 22.
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesut Özil témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Németország színeiben
Labdarúgás
Világbajnokság
arany
Brazília, 2014
bronz
Dél-Afrika, 2010
Európa-bajnokság
bronz
Lengyelország
Ukrajna, 2012
bronz
Franciaország,2016
U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság
arany
Svédország, 2009

Pályafutása

Klubcsapatokban

A kezdetek

A karrierje kezdetén különböző gelsenkircheni klubokban szerepelt 1995 és 2000 között, majd öt évig a Rot-Weiß Essenben játszott. Végül 2005-ben a Schalke 04 utánpótláscsapatába igazolt. Egy szezont követően az első csapat keretének a tagja lett. Lincolnt kiszorítva támadó középpályásként mutatkozott be a felnőttcsapatban a Bayer Leverkusen elleni ligakupa-mérkőzésen, majd a Bayern München elleni döntőn is pályára lépett a kezdőcsapat tagjaként.[2]

Werder Bremen

2008. január 31-én 4,3 millió euróért a Werder Bremenbe igazolt, 2011. június 30-ig.[3] Első gólját április 26-án szerezte a Karlsruher ellen.[4] A 2007–08-as szezonban 12 alkalommal lépett pályára és hatszor a kezdőcsapat tagja volt.[5]

2008–09-es idényében, a brémai egyesület csak a 10. helyen zárta a Bundesliga tabelláját,[6] viszont a német kupát Özil találatával sikerült megnyerniük,[7] valamint az UEFA-kupa döntőjébe is sikerült eljutniuk, ott azonban vereséget szenvedtek az ukrán Sahtar Donecktől.[8] Özil 3 gólt és 15 gólpasszt jegyzett a kiírásban.

A 2009–10-es évadra alapemberré vált a klubban. 2010. május 1-jén játszotta 100. német bajnokiját korábbi csapata, a Schalke ellen. A találkozó 2–0-ra ért véget, ahol ő szerezte az első gólt.[9] 9 találattal és 17 gólpasszal járult hozzá a Werder Bremen év végi 3. helyéhez,[10] őt pedig a szezon első felének legjobb játékosának választották.[11]

Real Madrid

2010 augusztusában több csapat is érdeklődött iránta, de végül a spanyol Real Madrid csapatához szerződött.[12][13] Az átigazolás összegét nem hozták nyilvánosságra, de ez nagyjából 15 millió euró körül volt.[14] Augusztus 22-én mutatkozott be egy barátságos mérkőzésen a Hércules ellen.[15] A találkozó 3–1-es eredményt hozott. A La Ligában először a Mallorca elleni 0–0-s összecsapáson játszott, a 62. percben Ángel Di Maríat váltva.[16] Szeptember 15-én debütált a Bajnokok Ligájában a holland Ajax ellen és a 74. percben gólpasszt adott Gonzalo Higuaínnak.[17] Az 2010–11-es idényt 25 gólpasszal fejezte be, ami a legmagasabb szám volt az európai bajnokságokban.[18][19]

2011. augusztus 14-én a spanyol szuperkupában az FC Barcelona elleni csúcsrangadón betalált, hozzásegítve a Real Madridot a döntetlenhez.[20] Ebben az évben felkerült a FIFA Aranylabda jelöltjei közé.[21] Kiváló teljesítménye miatt jelölést kapott a FIFA Legjobb Játékosának járó díjra, ahol végül a 10. helyen zárt, amivel ő lett a legfiatalabb játékosa a Top10-ben.[22]

2012-ben csapatával megnyerte a spanyol szuperkupát.[23] Mindkét játéknapon a kezdőben kapott helyet. A 2012–13-as évadot elképesztő, 29 gólpasszal fejezte be, aminél senkinek sem volt több az európai topligákban.

Arsenal

2013. szeptember 2-án az angol Premier League-ben szereplő Arsenal FC-hez igazolt, mellyel 5 éves szerződést írt alá és 11-es mezszámot kapta meg.[24] Szeptember 14-én mutatkozott be a Sunderland ellen idegenben. A 11. percben Olivier Giroudnak adott gólpasszt a végül 3–1-es Arsenal sikerrel véget érő találkozón.[25] Első gólját az olasz Napoli ellen jegyezte a Bajnokok Ligájában.[26]

2018 februárjában több évre hosszabbítottak a felek.[27] 2019. május 29-én az Európa-liga döntőjében kezdőként 77 percet töltött a pályán. Klubja 4–1-es vereséget szenvedett a Chelseatől.[28]

Éveken keresztül meghatározó kulcsembere és egyik legjobbja volt a londoni alakulatnak. 2020-ra az Arsenal sem az Európa-liga,[29] sem pedig a Premier League-keretébe nem nevezte be,[30] így 32 évesen csak az Arsenal U23-as csapatában játszhatott.[31] 2021. január 16-án közös megegyezéssel felbontották a szerződését.[32]

Mindent figyelembe véve 254 találkozón húzta fel a gárda mezét, melyeken 44 gólt és 77 gólpasszt jegyzett.[33][34]

Fenerbahçe

2021. január 17-én a török Fenerbahçe csapatához írt alá.[35] Sajtóhírek szerint a kontraktusa 3 évig érvényes.[36]

A válogatottban

2006 szeptemberében meghívót kapott a német U17-es válogatottba. 2007 óta a német U21-es válogatott tagja. 2009. február 5-én meghívót kapott Joachim Löw szövetségi kapitánytól a német labdarúgó-válogatottba is. A február 11-i, Norvégia elleni 1–0-ra elveszített barátságos mérkőzésen csereként debütált a nemzeti csapatban.

2009. június 29-én a mérkőzés játékosa volt az U21-es Európa-bajnokság döntőjében, ahol 4–0-s győzelmet arattak Anglia ellen.[37]

A 2010-es világbajnokságon a német válogatott tagja, a Ghána elleni mérkőzésen győztes gólt szerzett és a mérkőzés játékosa lett.[38]

2014-ben a Német válogatott tagjaként megnyerte a világbajnokságot.[39]

A 2018-as világbajnokságon a német válogatott a csoportkörben kiesett. Özilt sok támadás érte a szereplés, de elsősorban a Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel közös fényképe miatt, ennek következtében 2018. július 22-én bejelentette, hogy végleg lemondja a válogatottságot.[40][41][42]

Statisztikái

Klubcsapatokban

2021. január 17-én frissítve.[43]

KlubSzezonBajnokságKupa[a 1]Ligakupa[a 2]NemzetköziEgyéb[a 3]Összesen
LigaMérk.GólMérk.GólMérk.GólMérk.GólMérk.GólokMérk.Gólok
Schalke 042006–07Bundesliga19010201[a 4]0230
2007–0811011004[a 5]0161
Összesen300212050391
Werder Bremen2007–08Bundesliga12100002[a 4]0141
2008–092835214[a 5][a 4]0475
2009–103195010[a 6]24611
2010–1100100010
Összesen71131120026210817
Real Madrid2010–11La Liga3666311[a 5]15310
2011–123545010[a 5]221527
2012–133298010[a 5]1205210
2013–1420000020
Összesen105191933144115927
Arsenal2013–14Premier League26551108[a 5]1407
2014–1522451005[a 5]000325
2015–1635610008[a 5]210458
2016–1733830008[a 5]44412
2017–1826400207[a 6]1355
2018–19245100010[a 6]0356
2019–2018110202[a 6]0231
2020–210000000000
Összesen18433162504891025444
Fenerbahçe2020–21Süper Lig000000
Összesen000000
Karrier összesen3906548870110155156089

A válogatottban

2018. június 27-én frissítve.[44]

Németország
ÉvMérkőzésGól
200971
2010142
201195
2012136
201393
2014101
201580
2016133
201751
201841
Összesen9223

Góljai a válogatottban

#DátumHelyszínEllenfélGóljaVégeredményKiírás
1.2009. szeptember 5.BayArena, Leverkusen, Németország  Dél-afrikai Köztársaság2–02–0Barátságos
2.2010. június 23.Soccer City, Johannesburg, Dél-afrikai Köztársaság  Ghána1–01–02010-es labdarúgó-világbajnokság
3.2010. október 8.Olimpiai stadion, Berlin, Németország  Törökország2–03–02012-es Eb selejtező
4.2011. június 7.Tofik Bakhramov Stadion, Baku, (Azerbajdzsán),  Azerbajdzsán1-03-12012-es Eb-selejtező
5.2011. szeptember 2.Arena AufSchalke stadion, Gelsenkirchen, Németország  Ausztria2-06-22012-es Eb-selejtező
6.2011. szeptember 2.Arena AufSchalke stadion, Gelsenkirchen, Németország  Ausztria4-16-22012-es Eb-selejtező
7.2011. október 11.Esprit Aréna, Düsszeldorf, Németország  Belgium1-03-12012-es Eb-selejtező
8.2011. november 15.Volksparkstadion, Hamburg, Németország  Hollandia3-03-0Barátságos mérkőzés
9.2012. június 28.Nemzeti stadion, Varsó, Lengyelország  Olaszország1-21-22012 Eb
10.2012. szeptember 7.AWD-Arena, Hannover, Németország  Feröer2-03-02014 vb-selejtező
11.2012. szeptember 7.AWD-Arena, Hannover, Németország  Feröer3-03-02014 vb-selejtező
12.2012. szeptember 11.Ernst Happel stadion, Bécs, Ausztria  Ausztria2-02-12014 vb-selejtező
13.2012. október 12.Aviva Stadium, Dublin, Írország  Írország3-06-12014 vb-selejtező
14.2012. október 16.Olimpiai stadion, Berlin, Németország  Svédország4-04-42014 vb-selejtező
15.2013. szeptember 10.Tórsvøllur, Tórshavn, Feröer-szigetek  Feröer2-03-02014 vb-selejtező
16.2013. október 11.Rhein-Energie Stadion, Köln, Németország  Írország3-03-02014 vb-selejtező
17.2013. október 15.Friends Arena, Solna, Svédország  Svédország1-25-32014 vb-selejtező
18.2014. június 30.Estádio Beira-Rio, Porto Alegre, Brazília  Algéria2-02-12014 vb
19.2016. március 29.Allianz Arena, München, Németország  Olaszország4-04-1barátságos
20.2016. július 2.Nouveau Stade de Bordeaux, Bordeax, Franciaország  Olaszország1-01-12016 Eb
21.2016. augusztus 31.Borussia-Park, Mönchengladbach, Németország  Finnország2-02-0barátságos
22.2017. szeptember 4.Mercedes-Benz Arena, Stuttgart, Németország  Norvégia1–06–02018-as vb-selejtező
23.2018. június 2.Wörtherseestadion, Klagenfurt, Ausztria  Ausztria1–01–2barátságos
Frissítve 2018. július 22.

Sikerei, díjai

Klubcsapatokban

Werder Bremen

Real Madrid

Arsenal

A válogatottban

Németország

Magánélete

2013 és 2015 között Mandy Capristo német énekesnővel élt együtt. 2017 óta a korábbi török szépségkirálynő, Amine Gülşe a párja. Muszlim vallású.[56]

Jegyzetek

További információk

(angolul)