Search

Születésszabályozás

A születésszabályozás, más néven fogamzásgátlás vagy termékenység-szabályozás alatt a terhesség bekövetkezését megakadályozó eszközöket és módszereket kell érteni.[1] Az emberi születésszabályozás tervezését, biztosítását és alkalmazását családtervezésnek nevezik.[2][3] A biztonságos szex, azaz a férfi vagy női óvszer használata egyúttal a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzését is szolgálja.[4][5] Ősidők óta alkalmaznak különböző születésszabályozási módszereket, de az eredményes és biztonságos fogamzásgátlás csak a 20. században vált elérhetővé.[6]

Műtétes terhességmegszakítás a középkorban
Születésszabályozást népszerűsítő angol képeslap a 19. századból

A leghatékonyabb fogamzásgátló módszerek közé tartozik a sterilizálás, és ezt követi egy sor hormonális fogamzásgátló, vagyis tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk és injekciók. A kevésbé eredményes módszerek közé tartoznak a barrier-eszközök vagy mechanikus fogamzásgátló eszközök, például az óvszerek, pesszáriumok és fogamzásgátló szivacs, valamint a termékenység-tudatos módszerek. A legkevésbé eredményes módszer a spermicidek használata és az ejakuláció előtt megszakított közösülés. A sterilizálás vagy művi meddővé tétel, jóllehet rendkívül eredményes, általában nem visszafordítható folyamat; minden más módszer hatásai a használat beszüntetését követően azonnal visszafordíthatók.[7] A sürgősségi fogamzásgátlás a védekezés nélküli közösülést követő néhány napon belül meg tudja akadályozni a teherbeesést. Egyesek a szexuális önmegtartóztatást is a születésszabályozás egyik módjának tekintik.[8][9]

Serdülőkorban a terhesség lényegesen nagyobb kockázatokkal jár. Az átfogó szexuális felvilágosítás és a fogamzásgátlóhoz való hozzájutás csökkentheti e korcsoportban a nem kívánt terhességek számát.[10][11] Bár a fiatalok a születésszabályozás összes módját alkalmazhatják,[12] a tartós hatású, visszafordítható fogamzásgátlók, mint például az implantátumok, a méhen belüli fogamzásgátlók vagy a hüvelygyűrűk különösen eredményesek a kamaszkori terhesség valószínűségének csökkentésében.[11] A szülést követően a gyermekét nem kizárólag szoptatással tápláló nő akár 4–6 héten belül újra teherbe eshet. Egyes fogamzásgátló módszereket a szülés után azonnal lehet alkalmazni, míg másoknál akár hat hónapot is várni kell. Szoptató anyák esetében előnyösebb a kizárólag progesztogéntartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása a kombinált fogamzásgátló tablettákkal szemben. A menopauzát elért nőknél ajánlott, hogy a születésszabályozási módszert a legutolsó menzeszt követően még egy évig alkalmazzák.[12]

A fejlődő országokban mintegy 222 millió nő kívánja elkerülni a teherbeesést, mégsem jutnak hozzá a modern fogamzásgátló módszerekhez.[13][14] A két terhesség között eltelt idő meghosszabbításával a születésszabályozásnak köszönhetően javulhatnak a felnőtt nők szülési körülményei és gyermekeik túlélési esélye is.[15] A fejlődő országokban a nők keresete, vagyona, testtömegindexe, valamint gyermekeik iskolai lehetőségei és egészsége egyaránt javulhat a fogamzásgátláshoz való hozzáférés biztosításával.[16] A túlnépesedéssel küzdő országokban a születésszabályozás hozzájárul a gazdasági növekedéshez, hiszen kevesebb lesz az eltartott gyermek, több nő vesz részt a munkaerőpiacon, és csökken a szűkös erőforrások felhasználása.[16][17] Magyarországon ezzel szemben a születésszám visszaesése a jellemző, ami az 1950-es évek eleje óta tart, és 2011-re 90 ezer fő alá, soha addig nem látott mélységbe zuhant. Mindezek mellett a magyarországi terhességeknek csak a 68%-a kívánt terhesség. Magas emiatt az abortuszok száma, amely ugyan 1990-hez képest húsz év alatt a felére csökkent, de a további csökkentés érdekében kiemelten kell kezelni a fiatalok felvilágosítását és a születésszabályozási módszerek megismertetését.[18][19][20]

Módszerek

A teherbeesés valószínűsége az alkalmazás első évében[6][21]
MódszerJellemző használatTökéletes használat
Nincs születésszabályozás85%85%
Kombinált tabletta8%0,3%
Csak progesztines tabletta13%1,1%
Sterilizáció (nők)0,5%0,5%
Sterilizáció (férfiak)0,15%0,10%
Óvszer (női)21%5%
Óvszer (férfi)18%2%
Réztartalmú IUD0,8%0,6%
Hormontartalmú IUD0,2%0,2%
Tapasz8%0,3%
Hüvelygyűrű9%0,3%
Depo Provera3–6%0,2%
Implantátum0,05%0,05%
Diaphragma és spermicid12%6%
Megszakított közösülés27%4%
Naptármódszer~12–25%~1–9%
Laktációs amenorrhea módszer0–7,5%[22]<2%[23]

A születésszabályozás módszerei közé tartoznak a barrier-módszerek, a hormonális fogamzásgátlás, a méhen belüli (intrauterin) eszközök, a sterilizáció és a szexuális magatartásra vonatkozó módszerek. E módszereket a nemi aktus előtt vagy után használják, míg a sürgősségi fogamzásgátlás az aktus után néhány napig eredményes. Az adott módszer eredményességét általában azon nők százalékos arányában fejezik ki, akik a módszer alkalmazásának első évében teherbe esnek,[24] alkalmanként pedig a teljes élethosszra vetített sikertelenségi arányban olyan, rendkívül eredményes módszerek esetében, mint például a petevezeték elkötése.[25]

Azok a leghatékonyabb módszerek, amelyek nem igényelnek folyamatos orvosi ellenőrzést.[26] A sebészeti úton történő sterilizáció, a beültethető hormonok és az intrauterin eszközök használata az első évben kevesebb mint 1%-os sikertelenségi arányt mutat.[26] A hormonális fogamzásgátló tabletta, tapasz vagy hüvelygyűrű használata, valamint a laktációs amenorrhea módszer (LAM) következetes alkalmazás mellett szintén kevesebb mint 1%-os sikertelenségi arányú az első évben (LAM esetében az első hat hónapban).[26] Általános jelenség azonban, hogy a helytelen használat következtében az első évben tapasztalt sikertelenségi arány lényegesen magasabb, 3–9% között mozog.[26] Az olyan egyéb módszerek, mint a termékenységi időszakok számontartása, óvszer, pesszárium és a spermaölő vegyi készítmények használata még a használati utasítások tökéletes betartása mellett is magasabb sikertelenségi arányt mutatnak az első év során.[26]

Ugyan minden születésszabályozási módszernek lehet valamilyen mellékhatása, ezek kockázata kisebb, mint a terhesség kialakulásának kockázata.[26] Sok születésszabályozási módszer – úgymint a szájon át szedhető fogamzásgátlók, intrauterin eszközök, implantátumok és injekciók – használatának felfüggesztését követő éven belül kialakuló terhességek aránya megegyezik a születésszabályozást nem használók teherbeesési arányával.[27]

Egyes konkrét egészségügyi problémák esetén a születésszabályozás bizonyos formáinak használata előtt alaposabb kivizsgálás szükséges.[28] Az egyébként egészséges nőknél számos születésszabályozási módszer alkalmazása nem igényel orvosi vizsgálatot. Ezek közé tartoznak a fogamzásgátló tabletták, az injekció vagy implantátum és az óvszer használata.[29] Konkrétan a medencevizsgálat, az emlővizsgálat vagy a vérvizsgálat nem befolyásolja az eredményességet, és ezért ezeket nem szükséges elvégezni a fogamzásgátló tabletták szedése előtt.[30][31] Az Egészségügyi Világszervezet 2009-ben részletes listát tett közzé, amely tartalmazza a különböző születésszabályozási módszerek alkalmazásának egészségügyi feltételeit.[28]

Hormonális

Hormonális fogamzásgátló tabletták

A hormonális fogamzásgátló szerek megakadályozzák az ovulációt és ezáltal a megtermékenyülést.[32] Ezek többféle változatban kaphatók, például a szájon át szedhető tabletták, az implantátumok, a bőr alá ültethető készítmények, az injekciók, a fogamzásgátló tapaszok, a méhen belüli eszközök és a hüvelygyűrű. Ezek az eszközök jelenleg csak nők számára készülnek. Az orális születésszabályozásnak két típusát ismerjük: a kombinált orális fogamzásgátló tablettát és a kizárólag progesztogént tartalmazó tablettát.[33] Terhesség alatt történő szedésük esetén ezek egyike sem növeli meg a vetélés kockázatát, és születési rendellenességeket sem okoznak.[31]

A kombinált hormonális fogamzásgátlók használatát összefüggésbe hozták vénás és artériás vérrögök kialakulásának enyhén megnövekedett kockázatával, de ez a kockázat kisebb, mint terhesség esetén.[34] A kockázat miatt ezek a szerek nem ajánlottak a 35 év feletti, dohányzó nők számára.[35] A szexuális vágyra gyakorolt hatásuk változó, egyeseknél annak növekedése, másoknál csökkenése tapasztalható, de a nagy többségre nincsenek hatással.[36] A kombinált orális fogamzásgátlók csökkentik a petefészekrák és a méhnyálkahártya-rák kialakulásának kockázatát, de nincsenek hatással az emlőrák kialakulásának kockázatára.[37][38] Szedésük során a menstruációs vérzés gyengülhet és a fájdalmas menstruációs görcsök is gyakran enyhülnek.[31] A hüvelygyűrűben található alacsonyabb dózisú ösztrogén csökkentheti a mellek érzékenységét, az émelygést és a fejfájás jelentkezésének kockázatát, amelyek rendszerint együtt járnak a magasabb ösztrogéndózist tartalmazó készítmények használatával.[37]

A csak progesztogént tartalmazó tabletták, injekciók és méhen belüli eszközök használata nem jár a trombózis kialakulásának megnövekedett kockázatával, és ezeket olyan nők is szedhetik, akiknek vénájában korábban vérrögök jelentkeztek.[34][39] Azok számára, akiknél korábban már előfordultak artériás vérrögök, javasolt a nem-hormonális vagy csak progesztogént tartalmazó fogamzásgátlók használata, de injektálható szerek használata még ebben az esetben sem ajánlatos.[34] A csak progesztogént tartalmazó tabletták enyhíthetik a menstruációs tüneteket, és ezeket szoptatós kismamák is szedhetik, mivel a tejelválasztásra nincsenek befolyással. A kizárólag progesztogént alkalmazó módszerek rendszertelen vérzést okozhatnak, sőt egyesek a vérzés kimaradását is tapasztalták.[40] Az olyan progesztogének, mint a droszpirenon és a dezogesztrel minimálisra csökkentik az androgén jellegű mellékhatásokat, viszont növelik a véralvadás kialakulásának kockázatát, ezért nem számítanak első vonalbeli szereknek.[41] A Depo-Provera nevű progesztogén injekció első évben tapasztalt tipikus sikertelenségi aránya nem teljesen egyértelmű, 1% alatti és[42] 6%-ot nem meghaladó értékek között mozog.[26]

Barrier-elv

Felgöngyölt férfi óvszer

A mechanikus védekező (barrier-elvű) fogamzásgátlók olyan eszközök, amelyek a fogamzást azáltal igyekeznek megelőzni, hogy fizikai módon megakadályozzák az ondó méhbe jutását.[43] Ezek közé tartozik a férfi óvszer, a női óvszer, a méhnyaksapka, a diafragma és a spermicideket tartalmazó fogamzásgátló szivacs.[43]

Az óvszer használata az egész világon a legelterjedtebb születésszabályozási módszer.[44] A férfi óvszert a férfi merev péniszére helyezik, amely így fizikailag megakadályozza, hogy a kilövellt sperma bejusson a szexuális partner testébe.[45] A modern óvszerek leggyakrabban latexből készülnek, de előfordul, hogy más anyagot is használnak, mint például poliuretánt vagy báránybélt.[45] A női óvszer szintén megtalálható a forgalomban. Ezek leggyakrabban nitrilből, latexből, vagy poliuretánból készülnek.[46] A férfi óvszer előnye, hogy olcsó, használata könnyű és egyszerű, és szinte alig van mellékhatása.[47] Japánban a születésszabályozási módszereket használó párok 80%-a az óvszert részesíti előnyben, míg Németországban ez az arány mintegy 25%,[48] az Amerikai Egyesült Államokban pedig 18%.[49]

A férfi óvszer és a spermiciddel együtt használt diafragma sikertelenségi aránya az első év során hasonló, az óvszernél 15%, a diafragmánál 16%.[6] A használati utasítások tökéletes betartása mellett az óvszer használata hatékonyabb, és az első év során mindössze 2% sikertelenségi arányt mutat, míg a diafragma esetében ez az arány 6%.[6] Az óvszernek továbbá megvan az az előnye is, hogy megelőzi az olyan szexuális úton átadható fertőzések terjedését, mint az AIDS.[7]

A fogamzásgátló szivacs a barrier technikát spermicid alkalmazásával kombinálja.[26] A diafragmához hasonlóan a szivacsot is közösülés előtt kell a hüvelybe helyezni – a hatásosság érdekében – a méhnyak fölé.[26] A használat első évében az átlagos sikertelenségi arány 24% az olyan nőknél, akik korábban már szültek, és 12% azoknál, akik még nem szültek.[26] A szivacs a közösülés előtt 24 órával már felhelyezhető, és az aktus után még legalább hat órán át nem távolítható el.[26] Ismeretes, hogy használata allergiás reakcióval járhat,[50] súlyosabb esetben pedig toxikus sokk szindróma jelentkezését válthatja ki.[51]

Méhen belüli eszközök

A jelenleg használt intrauterin fogamzásgátlók általában kicsiny, T alakú eszközök, amelyek vagy vörösrezet vagy levonorgesztrelt tartalmaznak, és egyenesen a méhbe helyezendők.[52] Ezek a tartós hatású, visszafordítható születésszabályozási módszerek egyik formáját képviselik. A réztartalmú intrauterin eszközök alkalmazásakor tapasztalt sikertelenségi arány az első évben körülbelül 0,8%, míg a levonorgesztrel tartalmú eszközök sikertelenségi aránya 0,2%.[6] A különböző típusú születésszabályozási módok közül az ilyen típusú a fogamzásgátlók, valamint a születésszabályozási implantátumok felelnek meg legjobban a hozzájuk fűzött elvárásoknak.[53]

A rendelkezésre álló adatok szerint alkalmazásuk serdülőkorban,[53] továbbá olyan nők esetében is hatékony és biztonságos, akik még nem szültek gyermeket.[54] Az intrauterin eszközök nem befolyásolják a szoptatást, és akár rögtön a szülés után is felhelyezhetők.[55] Terhességmegszakítást követően is azonnal használhatók.[56] Eltávolításukat követően – még hosszú távú használat után is – a termékenység azonnal visszaáll normális állapotába.[57] Míg a réztartalmú eszközök erősebb menstruációs vérzést és fájdalmasabb görcsöket okozhatnak,[58] addig a hormontartalmú eszközök csökkenthetik a vérzést, sőt esetenként a menstruáció elmaradását is kiválthatják.[55] További komplikáció lehet az eszköz esetleges kilökődése (2–5%) és ritkán a méh perforálódása (0,7% alatt).[55][59] A görcsök kezelhetők nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel.[59]

2007-es adatok alapján az intrauterin fogamzásgátlók a visszafordítható születésszabályozási eszközök közül a legelterjedtebbek, és ezeket világszerte több mint 180 millióan használják.[60][61] A Dalkon-pajzs nevű, méhen belüli fogamzásgátló eszköz egy korábbi modelljének használata kapcsolatba hozható volt a kismedencei gyulladás kialakulásának megnövekedett kockázatával, mindazonáltal a jelenlegi modellekre ez már nem jellemző azok körében, akik a felhelyezés idején nem szenvednek szexuális úton terjedő fertőzésben.[62]

Sterilizáció

A sebészeti sterilizáció hozzáférhető mind a nők számára a petevezeték elkötése (tubális okklúzió), illetve férfiak számára az ondóvezeték elkötése (vazektómia) formájában.[6] Egyik beavatkozás sem jár jelentős hosszú távú mellékhatásokkal, emellett a petevezeték elzárása csökkenti a petefészekrák kialakulásának kockázatát is.[6] A rövid távú komplikációk fellépésének esélye hússzor alacsonyabb a vazektómia esetében, mint a petevezeték elkötése esetén.[6][63] A vazektómia után előfordulhat a herezacskó duzzanata és fájdalom, ami általában egy vagy két héten belül elmúlik.[64] A petevezeték műtéti úton való elkötése után az esetek 1–2%-ában alakulhatnak ki komolyabb komplikációk az általános érzéstelenítés következményeként.[65] Egyik eljárás sem nyújt azonban védelmet a szexuális úton terjedő fertőzések ellen.[6]

A nők egy része később megbánja döntését: a 30 éven felüli nők körében ez az arány 5%, míg a 30 éven aluli nők esetében 20%.[6][66] A férfiak esetében sokkal kisebb az esélye annak, hogy megbánják az önkéntes sterilizációt (kevesebb mint 5%), nagyobb valószínűséggel a fiatalabbak körében és azoknál, akiknek nincs még gyermekük vagy kisebb gyermekeik vannak, illetve azoknál, akik ingatag házasságban élnek.[67] Egy szülők körében végzett felmérés során kiderült, hogy 9%-uk megbánta a gyermekvállalást, és ha újra kezdhetné, nem vállalna gyermeket.[68]

Bár a műtéti sterilizáció végleges megoldásnak számít,[69] megkísérelhető a petevezeték, illetve az ondóvezeték eredeti állapotának, átjárhatóságának műtéti helyreállítása. Nők esetében a helyreállítás iránti igény gyakran az újraházasodáskor jelentkezik.[69] A helyreállító műtétet követően a teherbeesés valószínűsége 31% és 88% közé esik, az esetleges komplikációk között a méhen kívüli terhesség esélye megnő.[69] A férfiak esetében a helyreállító műtétet kérők aránya 2–6%.[70] A helyreállítást követően a gyermeknemzés esélye 38% és 84% közé tehető. Minél több idő telt el az eredeti műtét és a helyreállítás között, annál kisebb a gyermeknemzés esélye.[70] Férfiak számára a spermaextrakció, majd ezt követően a mesterséges megtermékenyítés további lehetőséget nyújt a gyermekvállalásra.[71] A magyar törvények szerint 1997 óta a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el.[72]

Viselkedés

A természetes vagy hagyományos születésszabályozási módszerek közé tartoznak az olyan viselkedési formák, amelyek a közösülés idejének (naptármódszer) vagy módjának szabályozásával igyekeznek megakadályozni a spermák bekerülését a női szaporítószervekbe – vagy teljes mértékben, vagy akkor, amikor a petesejt is jelen van.[73] Amennyiben ezeket a módszereket megfelelően alkalmazzák, az első évben a nem kívánt terhességek aránya 3–4% körül alakul, azonban a nem megfelelő alkalmazásuk esetén a sikertelenség esélye elérheti a 85%-ot.[74]

Termékenység követése

A termékenységi tünetek figyelemmel kísérésével meghatározhatóak a menstruációs ciklus legtermékenyebb napjai, és abban az időszakban tartózkodni kell a védekezés nélküli szexuális érintkezéstől.[73] A legtermékenyebb időszak meghatározásához alkalmazható a végbélhőmérséklet-mérés (hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer), a méhnyakváladék vizsgálata (ovulációs nyákteszt, Billing-módszer), illetve a naptármódszer.[73] Ezen módszerek használatának első évében a nem kívánt terhességek aránya többnyire 12% és 25% között alakul, tökéletes alkalmazás mellett a módszertől függően 1–9%-ra lehet leszorítani ezt az arányt.[6] Ezek a becsült értékek azonban ingatag bizonyítékokon alapulnak, mivel a vizsgálatok résztvevőinek jelentős része hamar abbahagyja e módszerek alkalmazását.[73] Világszerte a pároknak csak mintegy 3,6%-a folyamodik ezekhez a módszerekhez.[75]

A testhőmérséklet nyomon követésén és az azzal párhuzamosan más termékenységi tünetek megfigyelésén alapuló védekezési módszert szimptotermális módszernek nevezik.[76] A módszer tipikus használói esetében a nem kívánt terhességek arányát 1–20% közé teszik.[77] A módszer kiegészíthető a méhszáj helyzetének és jellegének, keménységének és zártságának a vizsgálatával tapintása útján.[78]

Megszakítás

A megszakításos módszer (más néven coitus interruptus) lényege, hogy a közösülést a magömlés előtt megszakítják, a hímvesszőt a férfi „visszavonja” a hüvelyből.[79][80] A megszakításos módszer legnagyobb veszélye, hogy a férfi esetleg nem megfelelő módon, vagy nem a megfelelő időben hajtja végre a manővert.[80][81] A módszer alkalmazásának egy éve alatt a teherbeesés kockázata 4% (tökéletes alkalmazás) és 27% (tipikus alkalmazás) közé esik,[28] de akár a 35%-ot is elérheti.[81] Sok egészségügyi szakember szerint a megszakítás nem is tartozik a születésszabályozási módszerek közé.[26]

Kevés bizonyíték áll rendelkezésre az úgynevezett előváladék spermatartalmával kapcsolatban.[82] Míg egyes kutatások során nem találtak ebben a folyadékban spermasejteket,[82] egy másik kísérletben 27 önkéntes közül tíznél találtak spermákat az előváladékban.[83] A megszakítást, mint születésszabályozási módszert világszerte a párok körülbelül 3%-a alkalmazza.[75]

Tartózkodás

Bár egyesek a szexuális önmegtartóztatást, azaz minden szexuális tevékenység kerülését javasolják, a születésszabályozás vonatkozásában az absztinencia általában a vaginális közösüléstől való tartózkodást jelenti.[84][85] A teljes önmegtartóztatás 100%-osan hatásos a terhesség megelőzésében, de még az önmegtartóztatásra törekedők sem tartják vissza magukat minden szexuális aktivitástól, illetve bizonyos csoportok esetében jelentős kockázatot jelent a beleegyezés nélküli szexuális aktusból eredő terhesség.[86][87]

A kizárólag az absztinenciára korlátozott szexuális nevelés nem csökkenti a kamaszkori terhességek számát.[5][88] Az Egyesült Államokban folytatott tanulmányok alapján a kamaszkori terhességek aránya nagyobb olyan diákok körében, akiket önmegtartóztatásra neveltek, mint azok körében, akik teljes körű szexuális felvilágosítást kaptak.[88][89] Az egészségügyi hatóságok ezért azt javasolják, hogy az önmegtartóztatást, mint elsődleges születésszabályozási módszert választók, tartsanak kéznél egy másodlagos módszert is (mint például az óvszer vagy esemény utáni tabletta).[90] Egyesek a penetráció nélküli szexet és az orális szexet is a születésszabályozási módszerek közé sorolják.[91] Bár általánosságban véve ezek a módszerek alkalmasak a terhesség megelőzésére, azonban interfemorális szex (a férfi nemi szerv a nő combjai között) és hasonló szexuális pozíciók esetén – amikor a pénisz a vagina közelébe kerül (petting, anális szex) – szintén kialakulhat nem kívánt terhesség. Ilyenkor sperma kerülhet a vagina nyílása közelébe, és a síkosító váladékokon keresztül abba fel tud hatolni.[92][93]

Szoptatás

A laktációs amenorrhea módszer a nők természetes postpartum meddőségére alapul, amely a szülés után alakul ki, és szoptatással ez az időszak meghosszabbítható.[94] A módszer rendszerint csak akkor hatásos, ha az anya menzesze még nem tért vissza, kizárólag szoptatással táplálja a kisbabát, aki 6 hónaposnál még nem idősebb.[23][95] Az Egészségügyi Világszervezet szerint amennyiben a kisbabát kizárólag anyatejjel táplálják, akkor a szülést követő hat hónapban csak 2% a nem kívánt terhesség kialakulásának esélye.[96] Vizsgálatok a sikertelenség kockázatát 0% és 7,5% közé teszik ugyanebben az időszakban.[22] A szülést követő első évben a sikertelen fogamzásgátlás kockázata 4–7%-ra, a szülés utáni második évben 13%-ra növekszik.[97] A kisbaba tápszerrel való táplálása, szoptatás helyett a tej pumpálása, cumi használata, illetve a szilárd táplálékokkal való hozzátáplálás mind hozzájárulnak a teherbeesés kockázatához.[98] A kizárólag szoptató anyák hozzávetőleg 10%-ának a szülés utáni első három hónapban, 20%-uknál a szülés utáni hat hónapon belül visszatérhet a menzesze.[97] A termékenység akár a szülést követő negyedik héten is visszatérhet azoknál az anyáknál, akik nem szoptatják a kisbabát.[97]

Sürgősségi fogamzásgátlás

A sürgősségi fogamzásgátlás azokat a módszereket jelenti, amelyeket a fogamzóképes időszakban történt védekezés nélküli nemi együttlét után lehet alkalmazni a nem kívánt terhesség megelőzésére.[99][100] A sürgősségi módszerek lényege, hogy befolyásolják vagy megakadályozzák a tüszőrepedést, és megakadályozzák a pete beágyazódását.[101] Különféle lehetőségek léteznek, többek között a magas dózisú ösztrogén- vagy progeszterontartalmú tabletta, kombinált, nagy dózisú fogamzásgátló tabletta (Yuzpe-módszer), levonorgestrel, mifepriszton vagy uliprisztál-acetát tartalmú tabletták, illetve méhen belüli fogamzásgátló eszközök.[102] A levonorgestrel hatóanyagot tartalmazó tabletták 70%-kal csökkentik a nem kívánt terhesség bekövetkezésének esélyét (az esetek 2,2%-ában sikertelenek), amennyiben a tablettát az aktust követő három napon belül veszik be.[100] Az uliprisztál-acetát tartalmú tabletták az aktus utáni öt napon belül kb. 85%-kal csökkentik a terhesség bekövetkezésének esélyét (a teherbe esés esélye 1,4%), és kismértékben hatásosabbak, mint a levonorgestrel.[100][102][103] A mifepriszton szintén hatásosabb, mint a levonorgestrel, azonban a méhen belüli rézbevonatú (vagy hormontartalmú) fogamzásgátló eszközök a leghatásosabbak.[102] A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket a védekezés nélküli aktus után öt napon belül felhelyezve az esetek 99%-ában megakadályozzák a nem kívánt terhességet (a teherbe esés aránya 0,1–0,2%).[101][104] Ez a ma ismert leghatásosabb fogamzásgátlási módszer.[105]

A felmérések szerint nem befolyásolja a szexuális úton terjedő betegségek terjedését, az óvszerhasználatot, a nem kívánt terhességek bekövetkezésének arányát vagy szexuális kockázatkereső magatartásformákat az, ha a nőket az aktus előtt ellátják sürgősségi fogamzásgátló tablettával.[106][107] A sürgősségi fogamzásgátlási módszereknek nincsenek jelentős mellékhatásaik.[102]

Kettős védekezés

Kettős védekezés során a szexuális úton terjedő fertőzést és a terhességet megelőző módszereket együttesen alkalmazzák.[108] Ez történhet csak óvszerrel vagy az óvszer és egy másik születésszabályozási módszer kombinációjával, illetve a penetratív szextől való tartózkodással.[109][110]Ha a terhesség komoly gondot jelentene, célszerű két módszer együttes használata,[109] és kettős születésszabályozási mód javasolt azoknál, akik akne ellen isotretinoint szednek, mivel a terhesség alatt történő szedéskor nagy a születési rendellenességek kockázata.[111]

  • Kisodort (férfi) óvszer
  • Poliuretán női óvszer
  • Hüvelyi-méhnyaki diafragma a dobozában, egy negyeddolláros pénzérme mellett
  • Fogamzásgátló szivacs annak nyitott csomagolásában
  • Kombinált, szájon át szedhető fogamzásgátló tabletta három fajtája, naptárral ellátott csomagolásban
  • Bőrre helyezhető fogamzásgátló tapasz
  • NuvaRing hüvelygyűrű
  • Hormonális méhen belüli eszköz, a háttérben látható a méhen belüli elhelyezkedése
  • Két sürgősségi fogamzásgátló tabletta osztott adagolása (ma már a legtöbb aktus utáni tabletta esetén csak egy szükséges)
  • ciklus-gyöngysor a fogamzóképes időszak becslésére, a menstruáció óta eltelt napok alapján

A fogamzásgátló módszerek megbízhatósága, Pearl-index (PI)

A fogamzásgátlás megbízhatóságát az úgynevezett Pearl-index (PI) mutatja meg. Az index megmutatja, hogy a kiválasztott eljárás alkalmazása mellett, egy év alatt száz nő közül hány esik teherbe. Minél kisebb Pearl-értékkel rendelkezik a fogamzásgátló módszer, annál nagyobb biztonsággal alkalmazható. A statisztikai adatokból az látható, hogy nagy különbségek vannak egyazon módszeren belül is. Ez a különbség az adott módszeren belül alkalmazott különböző módszerek (például eltérő hatóanyag) és az emberi tényező okozza.[112]

Az azonos védekezési módokon belül is nagy eltérés lehet.[113] A helyesen alkalmazott technikák mellett kisebb teherbeesési aránnyal lehet számolni. A nagyobb teherbeesési arányt a módszer nem előírásszerű alkalmazása okozhatja. A helytelen alkalmazás emberi tényező, például ilyenkor valószínűsíthető, hogy nem történt kellő mértékű felvilágosítás, esetleg a használó nem olvasta el megfelelően a tájékoztatót, vagy nem vette figyelembe a kölcsönhatásokat és végül nem történt megfelelő ellenőrzés sem. Például összeszokott párok esetén a megszakított közösülés sokkal nagyobb biztonságot ad, mint alkalmi kapcsolatban. Stabil menstruációs ciklus esetén a naptár módszer sokkal nagyobb biztonságot ad, mint szabálytalan ciklus esetén.

  • Hormonkészítmények: 0,03–2,5
  • IUS, amely hormon tartalmú spirál néven is ismert: 0,1–0,2
  • IUD, amely spirál néven is ismert: 0,5–5
  • Hüvelyi spermicid anyagok: 0,7–7
  • Óvszer (condom): 3–30
  • Megszakított közösülés: 8–0
  • Naptármódszer: 10–40
  • Hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer

A fenti számok értelmezése:[114]

  • 1%-nál kisebb a teherbeesés lehetősége: hormon készítmények, IUD, IUS, nő művi meddővé tétele, férfi művi meddővé tétele.
  • 90%-nál jobb védelmet biztosít az óvszer.
  • 30% körüli védelmet biztosít a megszakított közösülés, a naptármódszer, a spermicid anyagok.
  • 50–90% körüli védelmet biztosít a hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer.

Két, vagy több fogamzásgátló módszer egyidejű alkalmazása tovább csökkenti a teherbeesés kockázatát.

Hatások

Egészségre gyakorolt hatások

Halálozási ráta az anyák körében 2010-es adatok szerint[115]

A fogamzásgátlók használata révén a fejlődő országokban a becslések szerint 40%-kal csökkent a halálozás az anyák körében (2008-ban körülbelül 270 000 halálesetet sikerült megelőzni), és a halálesetek 70%-a elkerülhető lehet, ha a fogamzásgátlók iránti szükségletet sikerülne maradéktalanul kielégíteni.[15][116] A kedvező eredmények a nem kívánt terhességek számának csökkentéséből származnak – mivel az ilyen terhességek következményei lehetnek kockázatos abortuszok –, valamint abból, hogy megakadályozható a terhesség kialakulása azoknál, akiknél az veszélyekkel járhat.[15]

A születésszabályozás a gyermekek túlélési arányát is javítja a fejlődő országokban, a terhességek között eltelt időszakok meghosszabbítása révén.[15] Ezekben a populációkban kedvezőtlenebb a kimenetel azoknál az anyáknál, akik korábbi szülést követően tizennyolc hónapon belül ismét teherbe esnek.[15][117] Azonban az újabb terhesség késleltetése vetélést követően nem tűnik célravezetőnek a kockázat mérséklésében, és ezekben a helyzetekben a nőknek azt javasolják, hogy vállalkozzanak újabb terhességre, amint erre késznek érzik magukat.[117]

Kamaszkori terhességek során – különösen a fiatalabb kamaszok körében – fokozottan fennáll a kedvezőtlen kimenetel veszélye. Ezek közé tartozik a koraszülés (a 37. hét előtt), az alacsony születési súly és a csecsemőhalál.[10] Az Egyesült Államokban a 15 és 19 év közötti anyák terhességének 82%-a nem előre tervezett.[59] A széles körű szexuális felvilágosítás és a fogamzásgátlók hozzáférhetősége hatékonyan csökkentik a terhességek gyakoriságát ebben a korcsoportban.[118]

Anyagi vonatkozásai

A termékenység alakulása országonként, 2012-es adatok szerint.
  7–8 gyermek
  6–7 gyermek
  5–6 gyermek
  4–5 gyermek
  3–4 gyermek
  2–3 gyermek
  1–2 gyermek
  0–1 gyermek

A fejlődő országokban a születésszabályozásnak köszönhetően az eltartott gyermekek száma csökken és a dolgozó nők száma növekszik, ezáltal elősegítve a gazdasági növekedést.[16] A születésszabályozás szélesebb körű elérhetősége révén javul a nők keresete, vagyona, testtömeg százaléka, valamint gyermekeik iskoláztatása és testtömeg százaléka.[16] A korszerű születésszabályozás alkalmazásával történő családtervezés egyike a leginkább költséghatékony egészségügyi intervenciós módszereknek.[119]

Az Egyesült Nemzetek Szervezete becslése szerint minden egyes, születés-szabályozásra elköltött dollár után 2–6 dollár a megtakarítás.[120] Ezek a költségmegtakarítások összefüggésben állnak a nem kívánt terhességek megelőzésével és a szexuális úton terjedő betegségek számának visszaszorításával.[119] A születésszabályozási módszerek mindegyike anyagi előnyökkel jár, ezek közül is a legnagyobb mértékű megtakarítást a réztartalmú, méhen belüli eszközöknek köszönhető.[119]

2012-es adatok szerint a terhesség, a szülés és az újszülött-gondozás összköltsége az Amerikai Egyesült Államokban átlagosan 21 000 dollár hüvelyi szülés esetén, és 31 000 dollár császármetszés esetén.[121] Szinte minden más országban a költség még ennek felét sem éri el.[121] 2011-es adatok szerint egy átlagos amerikai család gyermekenként 235 000 dollárt költ 17 év alatt a gyermek felnevelésére.[122]

Magyarországon 2013-as adatok szerint körülbelül 13–15 millió forintba kerül egy átlagos gyermek felnevelése. A havi kiadás átlagosan 30–40 ezer forint, mely a gyermek növekedésével együtt növekszik. Csecsemőkorban lehet kevesebb 25–35 ezer, de a középiskolás korú gyermek 90 ezer forintba kerül.[123]

Elterjedése

Nők által alkalmazott, korszerű születésszabályozási módszerek, 2010-es adatok szerint.
  6%
  12%
  18%
  24%
  30%
  36%
  42%
  48%
  54%
  60%
  66%
  72%
  78%
  84%
  86%
  Nincs adat

2009-es adatok szerint világszerte a házas és termékeny egyének körülbelül 60%-a él valamilyen születésszabályozási módszerrel.[61] A különféle módszerek gyakorisága országonként igen változó.[61] A fejlett világban a leggyakoribb módszer az óvszer és a szájon át szedett fogamzásgátló, míg Afrikában a szájon át szedett fogamzásgátlók, Latin-Amerikában és Ázsiában pedig a sterilizáció.[61] A fejlődő országokban az összes alkalmazott születésszabályozási módszer 35%-ban női sterilizáció, 30% méhen belüli eszköz, 12% szájon át szedett fogamzásgátló, 11% óvszer, 4% pedig férfi sterilizáció.[61]

Bár a fejlett országokhoz képest a fejlődő országokban kevésbé elterjedt a méhen belüli eszközök használata, 2007-es adatok szerint az ezeket használó nők száma még így is meghaladta a 180 milliót.[60] A szextől való tartózkodás módszeréhez a fogamzóképes időszakok alatt a gyermekvállalásra érett nők 3,6%-a folyamodik átlagosan, míg ez az arány Dél-Amerika egyes területein akár a 20%-ot is elérheti.[124] 2005. évi globális adatok szerint a párok 12%-a él férfi fogamzásgátló módszerekkel (óvszer vagy vazektómia), a fejlett országokban ez az arány magasabb.[125] 1985 és 2009 között visszaesett a születésszabályozási módszerek férfiak által alkalmazható változatainak elterjedtsége.[61] 2006-ra már mintegy 30%-ra emelkedett a nők körében a fogamzásgátlók használata Fekete-Afrika területén, az 1991-es körülbelül 5%-ról.[126]

2012-es adatok szerint a gyermekvállalásra érett nők 57%-a szeretné elkerülni a terhességet (1520 millióból 867 millió).[127] Mintegy 222 millió nőnek azonban nem áll rendelkezésére születésszabályozási módszer, ebből 53 millióan a Fekete-Afrikában, 97 millióan pedig Ázsiában élnek.[127] Ennek következtében évente 54 millió nem kívánt terhességgel és csaknem 80 000 halálesettel számolnak az anyák körében.[61] A születésszabályozással nem élő nők magas számát részben az a tény magyarázza, hogy sok országban vallási vagy politikai indokkal tiltottak ezek a módszerek,[6] míg egy másik közrejátszó tényező a szegénység.[128] A Fekete-Afrikában érvényes abortuszellenes törvények miatt sok nő fordul engedély nélküli terhességmegszakító létesítményhez a nem kívánt terhesség miatt. Az ilyen eseteknek évente körülbelül 2–4%-a esik át kockázatos abortuszon.[128]

Története

Szilfium növényt ábrázoló ókori ezüstérme Cyrenaica városából

Az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 1550-ből és a Kahun-papirusz i. e. 1850-ből tett elsőként említést születésszabályozásra használt módszerről, melynek során a hüvelybe mézet, akácleveleket és tépést helyeztek a sperma bejutásának megakadályozására.[129][130] Ókori egyiptomi rajzokon is látni illusztrációkat az óvszer használatáról.[48] A Teremtés könyve említi a megszakítást a születésszabályozás módszereként, amikor Onán „magvát kiönti” (ejakulál) a földre a gyermeknemzés elkerülése érdekében, hogy ne termékenyítse meg halott bátyjának feleségét, Támárt.[129] Feltevések szerint az ókori Görögországban szilfiumot használtak születésszabályozásra, és a növény végül hatékonysága és az ebből következő népszerűsége miatti mértéktelen gyűjtés eredményeként kihalt.[131] A középkori Európában a római katolikus egyház a terhesség elkerülésére tett bármiféle kísérletet erkölcstelennek tartott.[129] Egyesek szerint ekkor is voltak nők, akik különféle születésszabályozási módszerekkel éltek, például a megszakításos módszerrel, illetve liliom vagy kerti ruta gyökerének a hüvelybe helyezésével (ezen kívül nem volt ritka a csecsemőgyilkosság sem).[132]

Giacomo Casanova (1725–1798) az olasz reneszánsz idején írt arról a módszerről, amelynek során báránybőr védőréteget használtak a terhesség elkerülésére, az óvszerek elterjedt használata azonban a 20. századig nem volt jellemző.[129] 1909-ben Richard Richter dolgozta ki az első méhen belüli eszközt, amely selyemhernyó beléből készült, majd ezt Ernst Gräfenberg továbbfejlesztette, és piacra vitte Németországban az 1920-as évek végén.[133] 1916-ban Margaret Sanger nyitotta meg az első születésszabályozási klinikát az Egyesült Államokban, amely tette a letartóztatásához vezetett.[129] Ezt követte 1921-ben az első angliai klinika, amelyet Marie Stopes nyitott meg.[129] Gregory Pincus és John Rock, a Planned Parenthood Federation of America segítségéve dolgozták ki az első fogamzásgátló tablettát az 1950-es években, amely az 1960-as években vált elérhetővé a nyilvánosság számára.[134] A sebészeti beavatkozással végzett abortusz alternatívájaként elérhetővé vált az egészségügyi abortusz is, a prostaglandin analógok 1970-es megjelenésével, majd ezt követte a mifeprisztone az 1980-as években.[135] Azonban egyes kultúrákban szándékosan továbbra is korlátozzák a születésszabályozási módszerek alkalmazását, mivel azokat erkölcsi vagy politikai szempontból nemkívánatosnak tartják.[6]

Magyarországon a 20. század óta a születések csökkenése a jellemző. Az 1950-es évek elejére a közepes vagy inkább alacsony fertilitású országok közé lehetett sorolni Magyarországot. Ennek megállítására számos kormányzati intézkedés született, és általában anyagi eszközökkel és különböző juttatásokkal próbálták ösztönözni a gyermekvállalást. Az egyik jelentős születésnövekedést elérő 1952 és 1954 közötti időszakban (Ratkó-korszak) több mint húsz százalékkal, 186 ezerről 223 ezerre növekedett az élveszületések száma. A gyermekszámnak ez az átmeneti emelkedése Ratkó Anna minisztersége alatt hozott születésszabályozási törvény intézkedéseivel, az abortusztilalommal és a gyermektelenségi adóval függtek össze. A negatív rekordot 2011 jelentette, amikor 90 ezer fő alá csökkent az élveszületések száma.[18][20]

Társadalmi és kulturális kérdések

Jogi állásfoglalás

Az emberi jogokra vonatkozó egyezmények a legtöbb kormányzattól megkövetelik a családtervezéssel és fogamzásgátlással kapcsolatos információk terjesztését és az ezekhez tartozó szolgáltatások biztosítását. Idetartozik a családtervezési szolgáltatásokra vonatkozó országos szintű tervezet elkészítése, a családtervezés módjaihoz való hozzáférést korlátozó törvények törlése, a biztonságos és hatékony születésszabályozási módszerek (ideértve a sürgősségi fogamzásgátlást is) széles választékához való hozzáférés biztosítása, megfelelően képzett egészségügyi szolgáltatók és jól felszerelt egészségügyi intézmények megfizethető áron igénybe vehető szolgáltatásainak biztosítása, és ellenőrző eljárás kidolgozása a bevezetett programok figyelemmel követésére. Amennyiben az illető kormányzat a fentiek betartását elmulasztja, az a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségek megszegésének tekinthető.[136]

Az ENSZ azzal a szándékkal indította el a „Minden nő, minden gyermek” (Every Woman Every Child) mozgalmat, hogy felmérje miként halad a nők fogamzásgátlás iránti igényeinek kielégítése. A kezdeményezés célja, hogy a világ 69 legszegényebb országában a 2020-as évre 120 millióval több nő használhassa modern születésszabályozási módszereket. Emellett szeretnék megszüntetni a fogamzásgátló eszközöket kereső lányok és fiatal nők elleni diszkriminációt is.[137]

Vallásos megítélése

A különböző vallások nagyban eltérnek egymástól a születésszabályozás etikai kérdésének megítélésében.[138] A római katolikus egyház hivatalos értelemben és bizonyos esetekben kizárólag a családtervezés természetes módjait fogadja el,[139] ámbár a fejlett országokban nagyszámú katolikus fogadja el és használja a modern születésszabályozási módszereket is.[140][141][142] A protestánsok körében szinte minden nézet megtalálható, a fogamzásgátlástól való teljes elzárkózástól az összes lehetséges módszer megengedéséig.[143] A zsidó valláson belül szintén változó nézetek uralkodnak, kezdve a szigorú ortodox elvektől a valamivel enyhébb reformirányzat véleményéig.[144] Abban azonban egyet értenek, hogy a Biblia tiltja a kasztrálást. A zsidó jog és etika elutasítja a sterilizációt mind férfiak és mind a nők esetében, hacsak az nem egészségügyi okból történik.[72]

A hinduk természetes és mesterséges fogamzásgátlókat egyaránt alkalmaznak.[145] Általános buddhista nézet szerint a fogamzás megelőzése elfogadható, de a fogamzás utáni beavatkozás már nem.[146] Az iszlám szerint a fogamzásgátlók használata megengedett, amennyiben azok az egészségre nem veszélyesek, bár egyesek szerint még ezek használata is helytelen.[147] A Koránban nem található egyértelmű állásfoglalás a fogamzásgátlás erkölcsi vonatkozásait illetően, bár a gyermekvállalásra biztató kijelentések ugyanakkor megtalálhatók. Mohamed prófétáról feljegyezték, hogy kijelentette: „házasodjatok és sokasodjatok”.[148]

A fogamzásgátlás világnapja

Szeptember 26-a a fogamzásgátlás világnapja, amelynek célja, hogy a szexuális és reproduktív egészségügyi kérdésekre felhívja a figyelmet, illetve emelje az erre vonatkozó oktató tevékenység színvonalát. Jelmondata: egy olyan világért, ahol minden terhesség kívánatos.[149] A kezdeményezést több kormányzat és nemzetközi nem kormányzati szerv is támogatja, köztük az Asian Pacific Council on Contraception (APCOC), a Centro Latinamericano Salud y Mujer, a European Society of Contraception and Reproductive Health (A fogamzásgátlás és a reproduktív egészségügy európai szervezete), German Foundation for World Population (Német Alapítvány a Világnépességért), International Federation of Pediatric and Adolescent Gynecology (Gyermek- és Serdülőkori Nőgyógyászat Nemzetközi Szövetsége), az International Planned Parenthood Federation (Családtervezés Nemzetközi Szövetsége), a Marie Stopes International (Marie Stopes Nemzetközi Szervezet), a Population Services International (Népességi Szolgáltatások Nemzetközi Szervezete), a Population Council (Népességi Tanács), a United States Agency for International Development (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, USAID), és a Women Deliver.[149]

Tévhitek

A szexre és terhességre vonatkozóan számos tévhit uralkodik.[150] A szexuális érintkezést követő zuhanyozás és hüvelyöblítés például nem tartozik a hatékony születésszabályozási módszerek közé.[151] Sőt, számos egészségügyi problémával is kapcsolatba hozható, következésképp nem ajánlott.[152] A nők már életük első szexuális érintkezésekor is teherbe eshetnek,[153] csakúgy, mint bármilyen szexuális pozícióban.[154] Lehetséges – bár nem nagyon valószínű –, hogy valaki a menstruációs vérzés ideje alatt esik teherbe.[155]

Kutatások

Nők

Nyilvánvalóan szükséges a már meglévő születésszabályozási módszerek tökéletesítése, mivel a nem szándékosan teherbe esettek mintegy fele alkalmazott valamilyen fogamzásgátló módszert a teherbe esés idején.[26] Jelenleg a meglévő fogamzásgátló módszerek módosításának számos változatán folynak kísérletek, ideértve a jobb minőségű női óvszer, a továbbfejlesztett diafragma, a kizárólag progesztogént tartalmazó tapasz és a tartós hatású progeszteront tartalmazó hüvelygyűrű kidolgozásán.[156] Ez a hüvelygyűrű három-négy hónapig is hatékonyan működik, és jelenleg a világ néhány területén kapható.[156]

Kutatások folynak a méhnyakon keresztül végezhető sterilizáció különböző módjainak kidolgozására is. Az egyik ilyen módszer során a méhbe quinacrine-t helyeznek, amely hegek kialakulásához és meddőséghez is vezet. Ámbár az eljárás olcsó és elvégzése nem igényel sebészeti tudást, hosszú távú mellékhatásai aggodalomra adnak okot.[157] A hasonlóan működő, polidokanol elnevezésű anyag használatát szintén vizsgálják.[156] A petevezetékbe helyezhető és ott megnövekvő, majd elzáródást okozó, Essure nevű eszköz használatát az Amerikai Egyesült Államokban 2002-ben elfogadták.[157]

Férfiak

A férfiak által használatos születésszabályozási módszerek közé tartozik az óvszer, a vazektómia és a megszakított közösülés alkalmazása.[158] A szexuálisan aktív férfiak 25–75%-a szívesen használna hormonális születésszabályozási módszert, ha ez rendelkezésére állna.[125][158] Jelenleg számos hormonális és nem hormonális módszerrel folynak próbakísérletek,[125] továbbá kutatják a fogamzásgátló védőoltás kidolgozásának lehetőségeit is.[159]

Folyamatban van egy visszafordítható sebészeti beavatkozás kutatása, a sperma termelésének ellenőrzés melletti, visszafordítható felfüggesztése (RISUG – Reversible Inhibition of Sperm Under Guidance), amely egy dimetil szulfoxidba ágyazott polimer gélnek, a sztirol malein anhidridnek az ondóvezetékbe történő befecskendezését jelentené. Az anyag egy szódabikarbónás injekcióval egyszerűen kimosható és a nemzőképesség helyreállítható. Másik lehetőség az ondóvezetékbe bejuttatható, uretán dugó elhelyezése, amely elzáródást okoz. Az androgén és a progesztogén bizonyos kombinációja szintén ígéretesnek tűnik, csakúgy, mint a különböző szelektív androgén érzékelő modulátorok használata.[125] Az ultrahang használata, valamint a herék hevítésére szolgáló eljárások kidolgozása még a kezdeti stádiumban tart.[160]

Állatok

A kiherélés vagy ivartalanítás, amely lényegében a szaporodó szervek egy részének eltávolítását jelenti, gyakori módszer a házi kedvencek születésszabályozására. Sok állatmenhely előírásszerűen megköveteli a sterilizálást, mivel ez rendszerint a befogadási megállapodás követelménye.[161] Nagytestű állatoknál a műtéti beavatkozás neve kasztrálás.[162] A vadállatok túlzott elszaporodásának kontrollálására – a vadászat alternatívájaként – szintén szóba kerül a születésszabályozás.[163] A fogamzásgátló védőoltás alkalmazása több különböző állatpopulációnál is hatékonynak bizonyult.[164][165]

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Birth control című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Születésszabályozás témájú médiaállományokat.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

A lap eredeti címe: „https:https://www.search.com.vn/wiki/index.php?lang=hu&q=Születésszabályozás&oldid=26955949”
🔥 Top keywords: KezdőlapSpeciális:KeresésFacebookGryllus DorkaUEFA-bajnokok ligájaKovács István (játékvezető)Szentkirályi AlexandraSemmelweis IgnácFarkas HelgaTisztelet és Szabadság PártReal Madrid CFJákob Zoltán2024-es európai parlamenti választás Magyarországon2024-es magyarországi önkormányzati választás2024. évi nyári olimpiai játékokHazatalálsz (televíziós sorozat)Szalay-Bobrovniczky KristófMagyarországMagyar Péter (jogász)YouTubeÁprilis 17.LepkehimlőManchester City FCAz Európai Unió tagállamaiMagyar névnapok listája dátum szerintIránCarlo AncelottiPetőfi SándorGeszti PéterOrszághívószámok listájaAndrij Olekszijovics LunyinSpeciális:Friss változtatások2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságBudapestI. Mátyás magyar királyA Föld napjaJózsef AttilaSimon Kornél2023–2024-es UEFA-bajnokok ligája