Egészségügyi Világszervezet

2020-ban az Egészségügyi Világszervezetnek 194 tagja van: az ENSZ összes tagállama Liechtenstein kivételével, valamint a Cook-szigetek és Niue.^[1] Egy állam akkor válik a világszervezet tagjává, amikor ratifikálja a 2009. május 31-i egyezményt, amely a világszervezet alapszabályaként ismert. 2013-ban a szervezetnek két társult tagja is volt: Puerto Rico és Tokelau.^[2] Több ország megfigyelőként vesz részt. Palesztina megfigyelői státuszban van, mint az Arab Liga által elismert nemzeti felszabadítási mozgalom. A Szentszék és a Máltai lovagrend szintén megfigyelő.^[3] A Kínai Köztársaság kormánya 2009 és 2016 között megfigyelőként vehetett részt, de azóta nem hívták meg.^[4] 2020. júliusban az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a kilépési szándékát,^[5] melyet Joe Biden elnök 2021. január 20-án elnöki rendelettel leállított.^[6]

A WHO irányító testülete a 194 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 7000 alkalmazottja van.^[7]

• Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
• Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében;
• Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.
• Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.

A szervezet főigazgatói tisztét az alábbi személyek töltötték be:^[8]

• Brock Chisholm, Kanada, (1948–1953)
• Marcolino Gomes Candau, Brazília, (1953–1973)
• Halfdan T. Mahler, Dánia, (1973–1988)
• Nakajima Hirosi, Japán, (1988–1998)
• Gro Harlem Brundtland, Norvégia, (1998–2003)
• Lee Jong-wook, Dél-Korea, (2003. január 28–2006. május 22.)
• Anders Nordström, Svédország, (2006. május 23–2007. január 1.)^[9]
• Margaret Chan, Hongkong, (2006–2016. december 31-ig)
• Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, Etiópia, (2017. január 1-től)

Programok és projektek

• Onchocerciasis irányítással kapcsolatos afrikai program;
• Yellow Card vagy Carte Jaune az oltás nemzetközi oklevele (ICV), amelyet a WHO kezdeményezett. A WHO jelzi azokat az országokat, amelyekben az utazóknak több egészségügyi kockázata van. A Yellow Card olyan, mint egy orvosi útlevél;
• Global Burden Disease projekt;
• Globális kezdeményezés vészhelyzet miatt és lényeges sebészi figyelemért;
• Globális malária program;
• Gyógyszerek előminősítésének programja (Prequalification Medicines Programme), ebben a tevékenységében fontos partnerei a világ élvonalába tartozó gyógyszer kutató-, fejlesztő és gyártó cégek, a tagállamok akadémiái és orvosi egyetemei, valamint koordináló, kutató szervezetek (NVAC, Worldvac, WHO képviseletek);
• Nemzetközi program vegyi biztonságért;
• Nemzetközi radon projekt;
• Egészségügyi Világnap (World Health Day) minden évben április 7-én.

Egyezmények

• Kábítószerekről szóló egyetlen egyezmény;
• Pszichotróp anyagokról szóló egyezmény;
• Világ Egészségügyi Szervezet keretegyezmény a dohányirányítás ügyében.

Régiói

A WHO régiói (zárójelben a regionális iroda helye):

• Afrika (Brazzaville, Kongó);
• Amerika (Washington, Amerikai Egyesült Államok);
• Délkelet-Ázsia (Újdelhi, India);
• Európa (Koppenhága, Dánia);
• Kelet-Mediterrán (Kairó, Egyiptom);
• Kelet-Csendes-óceán (Manila, Fülöp-szigetek).

A régióknak szerepe van például abban, mikor rendelnek el magasabb pandémia készültségi fokozatot. Például ha egy WHO-régión belül egy új, veszélyes influenzavírus legalább két országban kimutathatóan emberről emberre terjed, el kell rendelni az 5. fokozatot, ha pedig még egy másik régió valamely országában is kitör a járvány, akkor a hatos fokozatot (ami maga a pandémia).^[10]

A WHO eddig hatszor rendelte el a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet (Public Health Emergency Concern PHEIC):

• Sertésinfluenza kitörésekor 2009-ben
• Járványos gyermekbénulás 2014-ben
• Ebola járvány 2014-ben
• Zika-vírus kitörésekor 2016-ban
• Ebola járvány 2019-ben
• COVID–19 koronavírus-járvány 2020-ban^[11]

Ez a szócikk részben vagy egészben a World Health Organization című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hivatalos honlap
• Magyarország egészségügyi mutatói a WHO honlapján
• [1]
• A WHO Magyarországi Irodájának honlapja

Ez a közéleti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!