Átmenetifémek

kémiai elemek csoportja

A kémiában az átmenetifém kifejezés jelentése kétféle lehet:

  • A periódusos rendszer azon elemeit nevezik így, amelyek a d-mezőben találhatók, beleértve a cinket (Zn), kadmiumot (Cd) és higanyt (Hg) – ezek a 3–12. csoport elemei.[1][2]
  • Szigorúbban véve a IUPAC, a kémiai nevezéktannal foglalkozó nemzetközi bizottság meghatározása szerint az átmenetifém olyan elem, melynek atomja hiányos d-alhéjjal rendelkezik, vagy amelyből hiányos d-alhéjú kation keletkezhet.[3] Ezen meghatározás szerint a cink-kadmium-higany csoport nem tartozik az átmenetifémek közé (és talán a 112-es rendszámú elem sem), mivel d10 elektronszerkezettel rendelkeznek. Ez a definíció a periódusos rendszer 3–11. csoportját foglalja magába.
Csoport 3 (III. B)4 (IV. B)5 (V. B)6 (VI. B)7 (VII. B)8 (VIII. B)9 (VIII. B)10 (VIII. B)11 (I. B)12 (II. B)
4. Periódus Sc 21Ti 22V 23Cr 24Mn 25Fe 26Co 27Ni 28Cu 29Zn 30
5. Periódus Y 39Zr 40Nb 41Mo 42Tc 43Ru 44Rh 45Pd 46Ag 47Cd 48
6. Periódus La 57 -

Lu 71

Hf 72Ta 73W 74Re 75Os 76Ir 77Pt 78Au 79Hg 80
7. Periódus Ac 89 -

Lr 103

Rf 104Db 105Sg 106Bh 107Hs 108Mt 109Ds 110Rg 111Cn 112

Az egyszerű meghatározás szerint tehát az átmenetifémek közé az a 40 elem tartozik, melyek a periódusos rendszer 3–12. csoportjai egyikében találhatók. Az átmenetifémek közé értik olykor a lantanoidákat és az aktinoidákat is.

Tulajdonságaik

Az átmenetifémek számos jellemző, közös tulajdonsággal rendelkeznek:

  • Vegyületeik gyakran (de nem mindig) színesek
  • Több oxidációs számuk lehet
  • Gyakran jó katalizátorok
  • Szobahőmérsékleten az arany és réz kivételével a színük szürke
  • Szobahőmérsékleten a higany kivételével szilárd halmazállapotúak
  • Komplex ionokat képeznek (akva-komplexeket is beleértve)
  • Gyakran paramágnesesek

A legtöbb átmenetifémnek nagy a szakítószilárdsága és a sűrűsége, magas az olvadás- és a forráspontja, illetve a legtöbb ilyen elem jó elektromos vezető is. Ezek a tulajdonságok annak köszönhetők, hogy a d-alhéj elektronjai képesek a fémrácsban delokalizálódni, ezzel növelve az atomok közötti kohéziót.

Több olyan tulajdonság is van, ami a periódusos rendszer elemeiből elsősorban az átmenetifémekre jellemző. Ezek a tulajdonságok abból adódnak, hogy a d-atompályák csak részlegesen vannak feltöltve. Az egyik ilyen tulajdonság, hogy az átmenetifémekből képzett vegyületek lehetséges oxidációs állapotainak száma nagy, mivel a különböző állapotok közötti energiakülönbség viszonylag alacsony.[4] A másik jellegzetes viselkedés az olyan vegyületek képzése, amelyek színe d-d átmenettel, illetve töltésátmenettel magyarázható. Emellett pedig az átmenetifémek sok paramágneses vegyület képzésére képesek a párosítatlan d-elektronok jelenléte miatt.[5]

A legtöbb átmenetifém sok ligandummal képes kötést kialakítani, mely a lehetséges átmenetifém-komplexek széles körét eredményezi.[6]

Vegyületeikben előforduló oxidációs számok

Az átmenetifémek egyes oxidációs számait mutató ábra.
Az ábrán a telt kör az elem szokásos, az üres kör annak ritkábban előforduló (energetikailag kevésbé kedvező) oxidációs számát mutatja.

Az ábrán látható, hogy:

  • az oxidációs szám a szkandium és mangán között növekszik, majd a rézig csökken. Az ábra formája innen ismétlődik, de megjegyzendő ezen kívül, hogy az ennél nagyobb rendszámú elemek atomjaiban az elektronoknak nagyobb a tendenciája az egy atommaghoz való ragaszkodásra.
  • az alacsonyabb oxidációs állapotban az elemek egyszerű ionokat képeznek, magasabb oxidációs állapotban kovalens kötést létesítenek elektronegatív elemekkel, például oxigénnel vagy fluorral, és többatomos ionokat képeznek, ún. kromátokat, vanadátokat, permanganátokat stb.
  • Magasabb oxidációs állapotban az ionok oxidálószerként hathatnak, alacsonyabb oxidációs állapotban redukálószerként.
  • Egy perióduson elején a 2+ ionok erős redukálószerek, majd a rendszám növekedtével egyre stabilabbak lesznek, míg a 3+ ionok az elején stabilak, és a periódusban jobbra haladva egyre jobb oxidáló tulajdonságot mutatnak.

Katalitikus hatásuk

Az átmenetifémeknek gyakori alkalmazási területe a homogén, vagy heterogén katalizátorként való felhasználás.

Vegyületeik színezettsége

Az átmenetifém-vegyületek vizes oldatának színe balról jobbra Co(NO3)2 (vörös); K2Cr2O7 (narancssárga); K2CrO4 (sárga); NiCl2 (zöld); CuSO4 (kék); KMnO4 (lila).

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Transition metal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek