Ruténium

kémiai elem, rendszáma 44, vegyjele Ru

A ruténium a periódusos rendszer 44-es rendszámú eleme. A vegyjele Ru. A d-mező eleme, átmenetifém. A könnyű platinafémek közé tartozik. (A könnyű platinafémek a ruténium, a ródium és a palládium. Sűrűségük kisebb, mint a periódusos rendszerben alattuk található nehéz platinafémeké, az ozmiumé, az irídiumé és a platináé.) A nemesfémek közé tartozik. A többi platinafémhez hasonlóan viszonylag nagy az elektronegativitása és az első ionizációs energiája. A vegyületeiben a maximális oxidációs száma +8, de leggyakrabban +4-es oxidációs fokú. Szürkésfehér színű rideg fém. Mozsárban porítható. Olvadáspontja magas (2334 °C). Jól oldja a gázokat, nagy mennyiségben képes hidrogént elnyelni. Elektromos vezetőképessége (a többi platinafémhez hasonlóan) viszonylag nagy.

44 technéciumruténiumródium
Fe

Ru

Os
   
               
               
                                   
                                 
                                                               
                                                               
   
44
Ru
Általános
Név, vegyjel, rendszámruténium, Ru, 44
Latin megnevezésruthenium
Elemi sorozatátmenetifémek
Csoport, periódus, mező8, 5, d
Megjelenésezüstfehér fémes
Atomtömeg101,07(2)  g/mol
Elektronszerkezet[Kr] 4d7 5s1
Elektronok héjanként2, 8, 18, 15, 1
Fizikai tulajdonságok
Sűrűség (szobahőm.)12,45 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on10,65 g/cm³
Olvadáspont2607 K
(2334 °C, 4233 °F)
Forráspont4423 K
(4150 °C, 7502 °F)
Olvadáshő38,59 kJ/mol
Párolgáshő 591,6 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 24,06 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K258828113087342438454388
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám2, 3, 4, 6, 8
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás2,2 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 710,2 kJ/mol
2.: 1620 kJ/mol
3.: 2747 kJ/mol
Atomsugár130 pm
Atomsugár (számított)178 pm
Kovalens sugár126 pm
Egyebek
Mágnességparamágneses
Elektromos ellenállás(0 °C) 71 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 117 W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 6,4 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 5970 m/s
Young-modulus447 GPa
Nyírási modulus173 GPa
Kompressziós modulus220 GPa
Poisson-tényező0,30
Mohs-keménység6,5
Brinell-keménység2160 HB
CAS-szám7440-18-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A ruténium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia (MeV)termék
96Ru5,52%Ru stabil 52 neutronnal
97Rumest.2,9 d dε-97Tc
γ0,215, 0,324-
98Ru1,88%Ru stabil 54 neutronnal
99Ru12,7%Ru stabil 55 neutronnal
100Ru12,6%Ru stabil 56 neutronnal
101Ru17,0%Ru stabil 57 neutronnal
102Ru31,6%Ru stabil 58 neutronnal
103Rumest.39,26 dβ-0,226103Rh
γ0,497-
104Ru18,7%Ru stabil 60 neutronnal
106Rumest.373,59 dβ-0,039106Rh
Hivatkozások

Története

A ruténiumot Karl Ernst Claus(en) orosz vegyész fedezte fel 1845-ben. Oroszország egyik középkori latin nevéről, Ruténiáról nevezte el.[1]

Kémiai tulajdonságai

Ruténium kristályok

A többi platinafémhez képest viszonylag reakcióképes elem. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép a halogénekkel. Levegőn való izzítás hatására különböző oxidokká alakul. Izzítva vegyületet képez a kénnel, a szelénnel és a tellúrral is. Nem képez vegyületet nitrogénnel, de magasabb hőmérsékleten vegyület képződése közben reagál arzénnel és szilíciummal. Megtámadják a foszfor- és a halogénvegyületek. Nem oldódik savakban, még királyvízben sem. Heves oxidáció közben oldódik viszont kálium-klorát jelenlétében sósavban és salétromsavban. Kálium-hidroxid olvadékában kálium-rutenát keletkezése közben feloldódik. Az alkáli-cianidok megtámadják az izzó ruténiumot.

Előfordulása

Ahogy a többi platinafém, a természetben főként a többi platinafémmel ötvöződve fordul elő. Egyetlen önálló ásványa van, ez a laurit (RuS2). A legritkább elemek közé tartozik, gyakoriság szerint a 80. a Földön.

Előállítása

A ruténiumot a természetben megtalálható nyersplatinából nyerik. A nyersplatinát királyvízben oldják, a ruténium a királyvízben nem oldható részben található. A visszamaradó, királyvízben nem oldódó részt először kálium-hidroxiddal és kálium-nitráttal olvasztják össze, ekkor kálium-rutenát keletkezik. Ennek vizes oldatába klórgázt vezetve ruténium-tetroxid nyerhető. A ruténium-tetroxidot desztillálják, majd sósavas metanolban nyeletik el. A ruténium az oldat bepárlásával, majd a maradék redukciójával nyerhető.

Felhasználása

A ruténiumot katalizátornak használják oxidációs reakciókban és hidrogénezésnél. Ruténiumötvözeteket használnak tollhegyek gyártására, ékszerek készítésére és érintkezők készítésére a villamosiparban.

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Ruténium témájú médiaállományokat.
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret