Aktínium

kémiai elem, rendszáma 89, vegyjele Ac

Az aktínium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme, a vegyjele Ac, rendszáma 89. A neve a görög aktis, aktinos-ból ered, ami csillogást, sugárzást jelent.

89 rádiumaktíniumtórium
La

Ac

(Ute)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
89
Ac
Általános
Név, vegyjel, rendszámaktínium, Ac, 89
Latin megnevezésactinium
Elemi sorozataktinoidák
Csoport, periódus, mező3, 7, f
Megjelenésezüstös
Atomtömeg(227)  g/mol
Elektronszerkezet[Rn] 6d1 7s2
Elektronok héjanként2, 8, 18, 32, 18, 9, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)10 g/cm³
Olvadáspont(kb.) 1323 K
(1050 °C, 1922 °F)
Forráspont3471 K
(3198 °C, 5788 °F)
Olvadáshő14 kJ/mol
Párolgáshő 400 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 27,2 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezetköbös lapközéppontos
Oxidációs szám3
(semleges oxid)
Elektronegativitás1,1 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 499 kJ/mol
2.: 1170 kJ/mol
Atomsugár195 pm
Egyebek
Mágnességnincs adat
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 12 W/(m·K)
CAS-szám7440-34-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az aktínium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia (MeV)termék
225Acmest.10 napα5,935221Fr
226Acmest.29,37 óraβ-1,117226Th
ε0,640226Ra
α5,536222Fr
227Ac100%21,773 évβ-0,045227Th
α5,042223Fr
Hivatkozások

Fizikai, kémiai tulajdonságai

Az aktínium ezüstfehér, erősen radioaktív fém. Erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világít. Nyomokban az urán-szurokércben található meg, mint a 227Ac izotóp, melynek felezési ideje 21,773 év. Kémiai tulajdonságai a ritkaföldfémek közé tartozó lantánéhoz hasonlóak. Rácsa köbös, legszorosabb illeszkedésű. Mindig három vegyértékű (Ac3+), több vegyülete ismeretes. Nedves levegőn oxidálódik.

Felfedezése

Az aktíniumot André-Louis Debierne fedezte fel 1899-ben az urán-szurokércben, melyben a koncentrációja 15 mg/tonna érc. 1902-ben tőle függetlenül Friedrich Otto Giesel is előállította az aktíniumot. Később Debierne magreakció segítségével elégséges mennyiségű aktíniumot állított elő ahhoz, hogy meghatározzák kémiai tulajdonságait. Ha a 226Ra-ot neutronnal bombázzák:

226Ra + n0227Ra → 227Ac + e-

Milligrammos mennyiségekben állították így elő, a fémet fluoridjából lítiummal való redukció útján kapták, vákuumban, 1200 °C-on.

Felhasználása

Mivel nagyon radioaktív, az 227Ac-ot „neutron generátorként (forrás)” tartják számon. Az egészségügy számára az 225Ac izotópot használják fel a 213Bi előállítására, vagy az izotópot magát a sugárterápiában.

Izotópjai

A természetben előforduló aktínium egy izotópot tartalmaz: 227Ac, melynek a leghosszabb a felezési ideje. Összesen 10 izotópja ismert, melyek atomtömege 206 és 236 közé esik. A legstabilabbak:

  • 227Ac, felezési idő 21,772 év
  • 225Ac, felezési idő 10,0 nap
  • 226Ac, felezési idő 29,37 óra

A többi izotóp felezési ideje kevesebb mint 10 óra, és ezek többségének is kevesebb, mint 1 perc. A legrövidebb felezési idejű a:

  • 217Ac, felezési idő 69 nanomásodperc

A tiszta 227Ac a bomlástermékeivel 185 nap alatt kerül egyensúlyba, majd folytatódik bomlása 21,773 éves felezési idővel.

Hatása az élővilágra

Mivel nagyon ritka elem és nincs szerepe az élővilágban, nem jelent veszélyt arra. Alig egy pár laboratóriumban található és mivel nagyon radioaktív (150-szer radioaktívabb mint a rádium) nagy elővigyázatossággal kezelik. Kutatások folynak a célzott alfa sugárterápiával, mely nagyon hatásos daganatos betegségekben. Az 225Ac használata ebben az irányban egy igen komoly mellékhatás miatt ütközik nehézségekbe: az 225Ac-ból rendszeresen keletkezik 213Bi, ami elhagyja a megcélzott daganatot és a vesékben felhalmozódik, azokat roncsolja. A kutatások a 213Bi hatásos eltávolítása irányában folynak.

Források

  • Náray-Szabó István: Kémia

Jegyzetek