Amazonas

folyó Dél-Amerikában

A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) a legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések alapján hossza 6992 km). Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 045 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 225 000 m³/s, az esős évszakban 340 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde. Torkolatának környékén a víz iható még ott is, ahol a tengerről a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma még a parttól 150 kilométerre is jelentősen kisebb a szokásosnál. A folyó óceánjárókkal még Iquitosnál, a tengertől 3700 kilométerre is hajózható, kisebb hajók még további 780 km-t mehetnek felfelé.

Amazonas
Az Amazonas Peru közelében
Az Amazonas Peru közelében
Közigazgatás
Országok Peru,  Kolumbia,  Brazília
Földrajzi adatok
Hossz6992,6[1] km
Forrásszint5 597 m
Vízhozam225 000 m³/s
Vízgyűjtő terület7 045 000 km²
ForrásAndok, Peru
d. sz. 4° 26′ 54″, ny. h. 73° 27′ 21″
TorkolatAtlanti-óceán
é. sz. 0° 42′ 28″, ny. h. 50° 05′ 22″
Elhelyezkedése
Térkép
Az Amazonas és mellékfolyói
Az Amazonas és mellékfolyói
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Torkolatrendszere

Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba. Torkolata impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz négyzetkilométeres hibridje.

Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik.

Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. Maga az Amazonas itt éri el a tengert; a Belém melletti Marajó-öbölbe két kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.

Az Amazonas hosszáról

Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.

Három országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.

A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.[pontosabban?]

Vízrajz

Hosszúság

Az Amazonas hosszának megoszlása az országok között[2]
OrszágÁllam, megye(fkm)(%)
Felső-Amazonas
 Kolumbia;  Peru Amazonas; Loreto951,5
 Peru Loreto6189,5
71311,0
Solimões
 Brazília Amazonas163025,0
Amazonas
 Brazília Amazonas; Pará; Amapá143722,0
378058,0
Ucayali
 Peru Loreto; Ucayali1668,225,6
Tambo
 Peru Junín158,52,4
Ené
 Peru Junín180,62,8
Apurimac
 Peru Cusco, Ayacucho; Apurímac, Arequipa730,711,2
273842,0
6518100,0

Vízgyűjtő terület

Az Amazonas vízgyűjtő területének felosztása az országok között[3]
OrszágÁllam(km2)(%)
 Bolívia72400010,4
 Brazília467461967,5
Acre1641233,5
Amapá448701,0
Amazonas155915933,3
Brazíliaváros10100,02
Goiás2121314,5
Maranhão393960,8
Mato Grosso72347015,5
Pará119014725,5
Rondônia2375915,08
Roraima2243014,8
Tocantins2784216,0
 Ecuador1466882,1
 Guyana122240,2
 Kolumbia3452935,0
 Peru96717614,0
 Venezuela530000,8
6923000100,0

Vízhozam

Az Amazonas vízhozamának eloszlása az országok között[4][3][5]
OrszágÁllam(km3/year)(%)
 Bolívia291,04,0
 Brazília4167,357,2
Acre144,22,0
Amapá57,70,8
Amazonas1848,325,4
Brazíliaváros
Goiás96,71,3
Maranhão9,40,1
Mato Grosso490,66,7
Pará1053,114,5
Rondônia140,61,9
Roraima211,62,9
Tocantins115,11,6
 Ecuador258,43,6
 Guyana8,80,1
 Kolumbia755,010,4
 Peru1739,523,9
 Venezuela60,00,8
7280,0100,0

Mellékfolyói

Legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé):

  • bal oldali :
    • Marañón
    • Nanay
    • Napo (Peruban)
    • Ampiyaçu
    • Içá (Kolumbiában, Peruban és Ecuadorban Putumayónak nevezik)
    • Japurá (Kolumbiában Caquetá)
    • Badajós
    • Manacapuru
    • Rio Negro (Kolumbiában és Venezuelában Río Negro)
    • Urubu
    • Uatumã
    • Nhamundá
    • Trombetas
    • Curuá
    • Maicuru
    • Paru
    • Jari
  • jobb oldali :

A globális felmelegedés hatása a folyóra

Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb; apadásáért a globális felmelegedést okolják.[6]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat.