Baklava
A baklava kiadós, édes süteményféle, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható. A baklavát a törökök, arabok, görögök, örmények, bolgárok és szerbek egyaránt saját hagyományos édességeik között tartják számon. Rétestészta alapú édesség, melyet dióval vagy pisztáciával töltenek meg, és cukorral vagy mézzel ízesítenek.
| Baklava | |
 | |
| Baklava pisztáciával | |
| Nemzet, ország | közel-keleti és balkáni országok |
| Alapanyagok | rétestészta, dió, pisztácia, cukor, méz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baklava témájú médiaállományokat. | |
Története
A baklava története nincs igazán dokumentálva, ennek ellenére a leginkább hiteles történet szerint a ma ismert baklava fajtáit a Topkapı palota birodalmi konyháiban sütötték ki. Ismereteink szerint a szultán a ramadán 15 napján tálcányi baklavát kínált a janicsároknak, és azt az ünnepi felvonulást Baklava Alayı-nak nevezték el. (Wasti, 2005).
Vryonis (1971) a Deipnosophistaeban említett ókori görög gastis, kopte, kopton szavakat azonosítja a baklavával, ami szerint ez a bizánciak kedvence. Perry (1994) ezzel ellentétesen azt állítja, hogy bár a gastris nevű étel tartalmaz diót és mézet, de nincs benne tészta, hanem szezámmag-keverékből áll, hasonlóan a halvához. Perry állítását, miszerint a baklava nem ógörög, hanem török eredetű, alátámasztja továbbá, hogy a rétegelt tésztát a közép-ázsiai török konyha használta. A közép-ázsiai rétegelt tészta és a szinte átlátszó vékonyságú tészta közötti hiányzó fejlődési lépést az azerbajdzsáni Bakı pakhlavası ételnél találjuk meg. Ez az édesség már rétegelt, de még nem nyújtott tésztából készült.
Források
