Byte
A byte (vagy bájt) általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység a számítástechnika és a távközlés terén, jele B (nagy B betű). A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete hardverfüggő volt, később a 8 bites szabvány terjedt el, amely 256 (28) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az ISO 80000 írja le.
Byte mértékegységek | ||||
|---|---|---|---|---|
| SI-prefixumok | Értéke | Bináris prefixumok | ||
| Név (Szimbólum) | SI Standard | Név (Szimbólum) | Értéke | |
| kilobyte (kB) | 103 = 10001 | 210 | kibibyte (KiB) | 210 |
| megabyte (MB) | 106 = 10002 | 220 | mebibyte (MiB) | 220 |
| gigabyte (GB) | 109 = 10003 | 230 | gibibájt (GiB) | 230 |
| terabyte (TB) | 1012 = 10004 | 240 | tebibájt (TiB) | 240 |
| petabyte (PB) | 1015 = 10005 | 250 | pebibájt (PiB) | 250 |
| exabyte (EB) | 1018 = 10006 | 260 | exbibyte (EiB) | 260 |
| zettabyte (ZB) | 1021 = 10007 | 270 | zebibyte (ZiB) | 270 |
| yottabyte (YB) | 1024 = 10008 | 280 | yobibyte (YiB) | 280 |
Történet
A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956-ban fogalmazta meg Werner Buchholz, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában, ez akkoriban még „1 és 6 bit közötti méretű adategységet” jelentett.[1]
A korai számítógépek különböző binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és ASCII néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis távíró kódokat.Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az IBM kiadta új modelljét, az IBM System/360 számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez.
Ma a byte széles körű értelmezése 8 bites egységet jelent, de lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is.Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja.
Byte mint adattípus
Mint adattípussal találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes legalább 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
Prefixumok
A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az SI-mértékegységrendszerben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően. A háttértárak kapacitásának és a hálózat sebességének meghatározásakor ugyanaz az egység más méretet jelent (tíz hatványai), mint például a memória méretének meghatározásakor (kettő hatványai).[2][3]Ezt az ellentmondást hivatott feloldani az IEC kiegészítése, amely új mértékegységeket rendelt a bináris szorzókhoz. Az új elnevezések használata a szakmában a kiadást követő években nehezen terjedt.
| Megnevezés | Hagyományos értelmezése | Szabványos értelmezése | Eltérés |
|---|---|---|---|
| kilobyte | 1024 byte | 1000 byte | 2,4% |
| megabyte | 1 048 576 byte | 1 000 000 byte | 4,9% |
| gigabyte | 1 073 741 824 byte | 1 000 000 000 byte | 7,4% |
| terabyte | 1 099 511 627 776 byte | 1 000 000 000 000 byte | 10% |
