Ubuntu (Linux-disztribúció)
Az Ubuntu egy Debian-alapú Linux-disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, hibajavításokkal és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba.
| Ubuntu | |
 | |
 | |
| Ubuntu 22.04 LTS "Jammy Jellyfish" | |
| Fejlesztő | Canonical Ltd. |
| Forráskód | nyílt forráskódú, néhány zárt forráskódú illesztőprogrammal |
| OS-család | Linux (Unix-Like) |
| Programozási nyelv | C, C++, Python |
| Legelső kiadás | Ubuntu 4.10 (2004. október 20.) |
| Stabil verzió | Ubuntu 23.10 (2023. október 12.[1]) |
| Frissítés | Software Updater |
| Hardver | i386, AMD64, ARMhf (ARMv7 + VFPv3-D16), ARM64 csak szerver verzió: ppc64 (POWER8 és későbbi), s390x |
| Csomagkezelő | GNOME Software, APT, dpkg, Snappy, Flatpak |
| Kernel | Linux-kernel |
| Felhasználói felület | GNOME |
| Licenc | GPL, GFDL |
| Státusz | aktuális |
| Weboldal | https://ubuntu.com/ |
Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben"; "azért vagyok, mert mi vagyunk”.[2] Ezen a néven jött létre egy közösség ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére és terjesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot, amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozófiát szeretné elterjeszteni a szoftver világban. Fejlesztői között több Debian- és GNOME-híresség is található. A disztribúció frissességét és az új dolgokra való reagálását jól jelzi, hogy ez volt az első olyan Linux-disztribúció, amely a GNOME 2.8-at használta.
Az Ubuntu jelenleg a GNOME felületet használja alapértelmezetten, de régebben, a 11.04-es verziótól a 17.04-esig a saját fejlesztésű Unity volt alkalmazva. Egyéb felhasználói felületekkel is elérhető, melyek fejlesztése kisebb-nagyobb mértékben különálló projektként fut, mint például az Ubuntu KDE-s testvére, a Kubuntu vagy az LXQt-re alapozott Lubuntu disztribúció. Mindegyik terjesztés azonos verzióit újratelepítés nélkül konvertálhatjuk át, vagy akár egy időben mindegyik telepítve lehet. Ezt azért tehetjük meg, mert mindegyik disztribúció ugyanazon az archívumon alapul.
A projekt mögött anyagilag Mark Shuttleworth és cége, a Canonical Ltd áll. Ez többek között a legfontosabb fejlesztők támogatását, az infrastruktúra fenntartását, illetve üzleti tevékenységet (céges támogatás) takar.
Történet és fejlesztési folyamat
Az Ubuntu első kiadása 2004. október 20-án jelent meg, mint egy ideiglenes Debian GNU/Linux fork.[3] A projekt célja az volt, hogy az Ubuntu minden 6. hónapban[4] ki tudjon adni egy új kiadást, aminek az eredménye egy gyakran frissített rendszer. Az új Ubuntu kiadások mindig tartalmazzák a legfrissebb GNOME-ot, mert úgy van időzítve, hogy a legfrissebb GNOME[5] után egy hónappal jelenik meg az Ubuntu. A kontraszt az előző generációs Debian forkokhoz – pl. MEPIS, Xandros, Linspire, Progeny és Libranet – képest, hogy tartalmaz jó néhány zárt forrású kiegészítőt, részeként az Ubuntu üzleti modelljének, ami kizárja a „Debián filozófiát”, mely túlnyomóan szabad szoftvert használ.
Az Ubuntu csomagok általában a Debian unstable csomagjain (.deb formátum) alapulnak. A csomagok kezelését az APT és Synaptic eszközökkel lehetséges. Az Ubuntu minden csomag fejlesztést közvetlenül visszajuttat a Debianhoz, bár ez nem minden esetben jelenti azt hogy az Ubuntu és a Debian csomagok 'binárisan kompatibilisek'[6] (azaz Debian-ra nem feltétlenül telepíthetünk minden probléma nélkül Ubuntu csomagokat, illetve ez fordítva is igaz). Sok Ubuntu fejlesztő egyben valamely kulcsfontosságú Debian csomag karbantartója is. Ian Murdock, a Debian alapítója azonban kritizálta az Ubuntut a csomagok Debiannal való inkompatibilitása miatt, és a Debian azon fejlesztőit akik szerint az Ubuntu már túlságosan eltávolodott a Debiantól ahhoz, hogy kompatibilis maradhasson.[7]
Az Ubuntu fejlesztését jelenleg a Canonical Ltd. finanszírozza. 2005. július 8-án Mark Shuttleworth és a Canonical Ltd. bejelentette az Ubuntu alapítvány létrehozását, 10 millió dollár alaptőkével. Az alapítvány célja az Ubuntu fejlesztésének mindenkori támogatása, de 2006 óta nem fejtett ki aktív tevékenységet. Az alapítvány célja hogy az Ubuntunak a Canonical-tól független pénzügyi alapja legyen, ezzel biztosítani a disztribúció fennmaradását hosszú távon, abban az esetben is, ha a Canonical esetleg nem vesz részt a fejlesztésben.
2007. május 1-jén a Dell bejelentette, hogy Ubuntuval előtelepített asztali PC-ket, és laptopokat fog árusítani 2007. május 24-től.[8] Ezek a számítógépek csak Észak-Amerikában kerültek forgalomba, de nem sokkal később, 2007. augusztus 8-án az Egyesült Királyságban, Franciaországban, és Németországban is hozzáférhetők lettek.[9]
2007 júliusában az Ubuntu Live 2007 konferencián Mark Shuttleworth bejelentette, hogy a 2008 áprilisában megjelenő Ubuntu 8.04 lesz a következő LTS (Long Term Support – hosszú ideig támogatott) kiadás, illetve hogy kétévente fognak LTS kiadásokat megjelentetni.
Képességek
Az Ubuntu a könnyű használhatóságra[10] koncentrál, beleértve a széleskörűen elterjedt adminisztratív feladatokra használt sudo eszközt.[11] Az Ubuntu a Live CD-ről futtatott környezetből is feltelepíthető, anélkül hogy a telepítés megkezdése előtt újra kellene indítani a számítógépet. Az Ubuntu több szoftvert tartalmaz a fogyatékkal élők támogatására, és kiemelt célnak tartja a lehető legtöbb nyelvre történő honosítást, hogy minél több emberhez tudjon eljutni. Az 5.04-es kiadástól kezdve az UTF-8 az alapértelmezett karakterkódolás.
Az alapvető rendszereszközökön és alkalmazásokon kívül az Ubuntu előre telepített alkalmazásokat is tartalmaz: a LibreOffice irodai programcsomagot, a Firefox böngészőt, az Empathy azonnali üzenetküldőt, és a Shotwell fénykép-katalogizáló és -szerkesztő programot, ezen kívül számos logikai és kártyajáték is megtalálható volt benne. Ez utóbbiakat a 24.04-es verzióban kivették.[12] Az Ubuntuban alapbeállításban minden hálózati port zárva van, bár néhányan használnak tűzfalat is, a bemenő és kimenő kapcsolatok megfigyelésére.
Az Ubuntu telepítés után egy teljes munkakörnyezetet nyújt további programok telepítése nélkül is. A live CD lehetővé teszi, hogy a felhasználók még a telepítés előtt meggyőződjenek arról, hogy a hardverük kompatibilis-e az Ubuntuval. A live CD használható a rendszer telepítésére is,[13] amely az internetről letölthető. A live CD elindításához 256 MB RAM szükséges, és a rendszer installálás után 4 GB tárterületet foglal el.[14] Letölthető egy ún. alternatív installáló CD (12.10-es verzióig[15]) azok számára, akik gyengébb hardverrel rendelkeznek, vagy összetett particionálásra, pl. LVM vagy RAID használatára van szükségük.[16]
Az Ubuntu 7.04 kiadásával a telepítési folyamat megváltozott. Az új telepítő támogatja a Windowsról való migrálást.[17] Az új migrációs eszköz képes a felhasználó könyvjelzőinek, asztali háttérképének, és egyéb beállításainak importálására (ezek az importált beállítások a Live CD használatakor még nem érhetők el).
A csomagok osztályozása, és támogatottsága
Az Ubuntuban a szoftvereket a licencük, és támogatottságuk szerint négy osztályba sorolják, ezeket komponenseknek (components) nevezik.[18]
A következő négy komponens létezik:
| Szabad szoftver | Nem szabad szoftver | |
|---|---|---|
| Hivatalosan támogatott | Main | Restricted |
| Nem támogatott | Universe | Multiverse |
"Szabad" szoftver ebben az esetben azokat a programokat jelenti, amelyek teljesítik az Ubuntu által támasztott feltételeket,[19] amelyek nagyrészt hasonlóak a Debian Szabad Szoftver Irányelvekhez. Ez alól kivétel a Main komponens: "tartalmazhat bináris firmware-eket, és bizonyos betűtípusokat (ezeket a Main szabad komponensei használják), amelyek módosítása az alkotók engedélye nélkül tilos", de ezek közül csak olyanokat, amelyek szabadon terjeszthetők.
A nem szabad szoftverek általában hivatalosan nem támogatottak (Multiverse), illetve csak azok amelyek nagyon fontos funkciót látnak el, és nem pótolhatók szabad szoftverekkel (ezek a Restricted komponenshez tartoznak). Ilyenek például a videokártya meghajtóprogramok. Ezen programok forráskódjához az Ubuntu készítőinek nincs közvetlen hozzáférésük, ezért csak korlátozottan tudnak hivatalos támogatást nyújtani.
A Main és a Restricted komponensekben minden olyan szoftver megtalálható, amely egy általános célú Linux rendszerhez szükséges. A Universe és a Multiverse több választható szoftvert biztosít adott feladatok elvégzésére.
Nem szabad szoftverek az Ubuntuban
Az Ubuntunak létezik minősítési rendszere a harmadik féltől származó programok számára.[20] Az Ubuntu által minősített szoftvernek megfelelően kell működnie Ubuntu alatt. A legtöbb olyan program, amely a nem-szabad operációs rendszerek használói számára megszokott programok, nem kompatibilis az Ubuntuval.
Néhány olyan szoftver, amelyet nem tartalmaz az Ubuntu:
- Olyan szoftverek, amelyek a régiókóddal ellátott DVD-k lejátszását teszik lehetővé. Ennek oka a libdvdcss nyílt forráskódú DVD-lejátszó függvénykönyvtár megkérdőjelezhető jogi helyzete a világ néhány országában. (Megjegyzés: ez a függvénykönyvtár szükséges a régiókóddal ellátott DVD lejátszásához még a megfelelő régióban is.)
- Kódoló, és dekódoló függvénykönyvtárak nem szabad média formátumú médiatípusokhoz, mint pl. a Windows Media.
- Néhány népszerű böngésző-beépülőmodul, mint az Adobe Shockwave-je (nem létezik Linux verzió), és a Flash. (A Flash installálását a "flashplugin-nonfree" multiverse csomaggal mégis megtehetjük, mert ez csomag a Flash végfelhasználói licencszerződését betartva az Adobe weboldaláról tölti le a linuxos telepítőt, és futtatja).
Kiadások
A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20). Az egyes kiadások fejlesztési kódnevei a hagyomány szerint egy azonos betűvel kezdődő melléknév és állatnév pár. A végleges verziókra általában a kódnév mellékneve alapján hivatkoznak, azonban a hivatalos elnevezés a verziószám. A Breezy Badger óta a kódneveket ABC sorrendben választják.[21]
| Verzió | Kódnév | Teszt név | Kiadás dátuma | Támogatás megszűnése | Újdonságok |
|---|---|---|---|---|---|
| 4.10 | Warty Warthog (bibircsókos varacskosdisznó) | Sounder | 2004. október 20.[22] | 2006. április 30.[23] | ShipIt (ingyenes házhozszállítás) |
| 5.04 | Hoary Hedgehog (deres sündisznó) | Array | 2005. április 8.[24] | 2006. október 31.[25] | Update Manager; Upgrade Notifier; readahead; grepmap; laptop suspend, hibernálás készenlét; dynamic frequency scaling; Ubuntu hardver adatbázis; Kickstart; install USB eszközről; UTF-8 alapbeállítás; APT authentication |
| 5.10 | Breezy Badger (szeles borz) | Colony | 2005. október 13.[26][27] | 2007. április 13.[28] | Usplash (grafikus boot); "Add/Remove…" application tool; nyelvválasztó; logikai kötetkezelés támogatása; Hewlett-Packard nyomtatók támogatása; OEM installer support; Launchpad integrálás |
| 6.06 LTS | Dapper Drake (takaros gácsér) | Flight | 2006. június 1.[29][30] | 2009. július 14. (desktop) | Long Term Support (LTS) kiadás. LiveCD és Install CD egy lemezen; Ubiquity grafikus telepítő a LiveCD-n; Usplash rendszerleállításkor; Network Manager hálózatválasztó; 'Humanlooks' theme implemented using Tango guidelines, based on Clearlooks and featuring orange colours instead of brown; LAMP csomag telepítése; telepítés USB eszközre; GDebi grafikus telepítő a .deb csomagokhoz |
| 2011. június 1. (szerver) | |||||
| 6.10 | Edgy Eft (zizi gőtefi) | Knot | 2006. október 26.[31][32] | 2008. április 25.[33] | Ubuntu 'Human' theme jelentős változása; Upstart; automatikus crash jelentés (Apport); Tomboy jegyzet-alkalmazás; F-spot fotókezelő |
| 7.04 | Feisty Fawn (bátor őzborjú) | Herd | 2007. április 19.[34] | 2008. október 19. | Migration assistant; Kernel-based Virtual Machine támogatás; egyszerűsített codec és jogvédett illesztőprogram telepítés; Compiz munkaasztal hatások; Wi-Fi Protected Access támogatás; PowerPC már nem támogatott; szúdoku és sakk játékok; 'baobab' lemezhasználat elemző; GNOME Control Center; Zeroconf számos eszközhöz |
| 7.10 | Gutsy Gibbon (merész gibbon) | Tribe | 2007. október 18.[35][36] | 2009. április 18. | Compiz Fusion alapbeállításként;[37] AppArmor biztonsági keretrendszer;[38] fast desktop search;[39] fast user switching;[39] javított plug-in kezelés a Mozilla Firefox (Ubufox) böngészőben;[40] grafikus beállító az X.org-hoz;[40] fejlett nyomtatási rendszer és PDF nyomtatás támogatása[40] |
| 8.04 LTS | Hardy Heron (kemény kócsag)[41] | Alpha | 2008. április 24.[42] | 2011. május 12. (desktop) | Long Term Support (LTS) kiadás;;[43][44] Jobb Tango támogatás;[45] a compiz használatának megkönnyítése; tracker integráció;[46] Brasero cd/dvd író, Transmission BitTorrent kliens és alapértelmezett Vinagre VNC kliens;[47] A PulseAudio mint alapértelmezett hangrendszer,[48] az Rt2x00 wireless driverek integrálása,[49] opcionálisan Mozilla Firefox 3 böngésző, Active Directory integráció, wubi telepítő[50] |
| 2013. április (szerver) | |||||
| 8.10 | Intrepid Ibex (merész kőszáli kecske)[51] | Alpha | 2008. október 30. | 2010. április 30. | Mobil számítástechnikával és dinamikus desktopkörnyezet kialakításával kapcsolatos fejlesztések; Az internetcsatlakozás lehetőségeinek és beállításainak kibővítése; Vendégfiók;[52] |
| 9.04 | Jaunty Jackalope (hetyke szarvasnyúl)[53] | 2009. április 23. | 2010. október 23. | A boot idő csökkentése, legyen szó speciális eszközön való futásról, vagy hagyományos felhasználásról. A webes szolgáltatások és a desktop alkalmazások összemosása. Ext4 fájlrendszer támogatása (csak tesztelésre!).[54] Integrált videókártya driverek.[55][56] | |
| 9.10 | Karmic Koala (karmikus koala) [57] | 2009. október 29. | 2011. április 30. | Ubuntu One (fájlmegosztó szolgáltatás), GRUB2, Emphaty üzenetküldő, gyorsabb rendszerindítás | |
| 10.04 LTS | Lucid Lynx (értelmes hiúz) [58] | 2010. április 29. | 2013. április (desktop) | Teljesen megújult arculat, közösségi szolgáltatások integrációja, Ubuntu One Music Store, megújult panel | |
| 2015. április (szerver) | |||||
| 10.10 | Maverick Meerkat (rendkívüli szurikáta) [59] | 2010. október 10. | 2012. április 10. | Új felépítésű telepítő (párhuzamos telepítés és beállítás), Shotwell alapértelmezett fényképkezelő, bővített hangerőszabályzó, új témák | |
| 11.04 | Natty Narwhal (elegáns narvál) | 2011. április 28. | 2012. október 28.[60] | Kétféle felhasználói felület bejelentkezésnél: Unityre épülő (Ubuntu Desktop Edition), klasszikus GNOME munkaasztal (Ubuntu Classic Session). | |
| 11.10 | Oneiric Ocelot (álmodozó ocelot)[61] | 2011. október 13. | 2013. május 9. | A CD-n kizárólag Unity felület található meg, a gnome-session-fallback csomag telepítésével részben visszakaphatjuk a régi Gnome felületet | |
| 12.04 LTS | Precise Pangolin (precíz tobzoska) | 2012. április 26. | 2017. április 28.[62] | 5 éves LTS támogatási időszak az Ubuntu asztali változatban is | |
| 12.10 | Quantal Quetzal ( kvantáló kecál)[63] | 2012. október 18. | 2014. május 16. | A telepítő lemezek mérete megnövekedett 800 MB-ra, így már csak DVD-ről vagy USB pendrive-ról telepíthetők. A LightDM-be távolról is bejelentkezhetünk az Ubuntu Single Sing On segítségével. | |
| 13.04 | Raring Ringtail (ritka gyűrűsfarkú) | 2013. április 25. | 2014. január 27. | 3.8-as kernel verzió | |
| 13.10 | Saucy Salamander (fűszeres szalamandra) | 2013. október 17. | 2014. július 17. | 3.11-es kernel verzió | |
| 14.04 LTS | Trusty Tahr (megbízható kos) | 2014. április 26. | 2019. április | A megszűnő Ubuntu One kivétele, 3.13 kernel, ESM támogatás: 2022.04.-ig | |
| 14.10 | Utopic Unicorn (utópikus unikornis) | 2014. október 23. | 2015. július | 3.16-os kernel, teljes ASLR a kernelre és a kernelmodulokra | |
| 15.04 | Vivid Vervet (színpompás vervet) | 2015. április 23. | 2016. február | Snappy Ubuntu Core, 0MQ brokerless message bus, distributed virtual routing, DNS-as-a-service, 3.19 kernel | |
| 15.10 | Wily Werewolf (ravasz vérfarkas) | 2015. október 23. | 2016. július | Linux kernel 4.2, F2FS fájlrendszer-titkosítás támogatása, LibreOffice 5, Steam-vezérlő támogatása[64] | |
| 16.04 LTS | Xenial Xerus (vendégszerető ürgemókus) | 2016. április 21. | 2021. április | "snap" csomagformátum, ZFS kötetkezelő, LXD konténeres virtualizáció, ESM támogatás: 2024.04.-ig | |
| 16.10 | Yakkety Yak (locsogás [angol szójáték]) | 2016. október 13. | 2017. július | Linux kernel 4.8 | |
| 17.04 | Zesty Zapus (fűszeres szöcskeegér) | 2017. április 13. | 2018. január | Linux kernel 4.10 | |
| 17.10 | Artful Aardvark (művészi földimalac) | 2017. október 19. | 2018. július | Linux kernel 4.13, a saját fejlesztésű Unity-t váltva ismét GNOME lett az alapértelmezett felület | |
| 18.04 LTS | Bionic Beaver (bionikus hód) | 2018. április 26. | 2023. április[65] | Linux kernel 4.15, ESM támogatás: 2028.04.-ig | |
| 18.10 | Cosmic Cuttlefish (kozmikus tintahal) | 2018. október 18.[66] | 2019. július | Linux kernel 4.18 | |
| 19.04 | Disco Dingo (diszkós dingó) | 2019. április 18. | 2020. január[67] | Linux kernel 5.0 | |
| 19.10 | Eoan Ermine (pirkadatkori hermelin) | 2019. október 17. | 2020. július | Linux kernel 5.3 | |
| 20.04 LTS | Focal Fossa (központi fossza) | 2020. április 23. | 2025. április | Linux kernel 5.4, ESM támogatás: 2030.04.-ig | |
| 20.10 | Groovy Gorilla[68] | 2020. október 22.[69] | 2021. július | ||
| 21.04 | Hirsute Hippo[70] | 2021. április 22.[71] | 2022. január | ||
| 21.10 | Impish Indri[72] | 2021. október 14. | 2022. július | ||
| 22.04 LTS | Jammy Jellyfish[73] | 2022. április 21. | 2027. április | Linux kernel 5.15, ESM támogatás 2032-ig | |
| 22.10 | Kinetic Kudu[74] | 2022. október 20. | 2023. július | ||
| 23.04 | Lunar Lobster (holdi homár)[75] | 2023. április 21. | 2024. január | ||
| 23.10 | Mantic Minotaur (Jövendölő Minótaurosz)[76] | 2023. október 12. | 2024. július | ||
| 24.04 LTS | Noble Numbat (nemes numbat)[77] | 2024. április 25. | 2029. április |
A támogatások megszűnése oszlopban az általános támogatás megszűnésének időpontja van feltüntetve, ezt elérve az Ubuntunál az LTS kiadások esetében opcionális kiterjesztett biztonsági karbantartási (ESM) támogatás is rendelkezésre áll, ami még jellemzően 3-5 év biztonsági támogatást[78] nyújt. Ez azt jelenti, hogy az operációs rendszer megkapja a továbbiakban is a szükséges biztonsági frissítéseket az ESM támogatás ideje alatt. Az ESM támogatás az Ubuntu Advantage for Infrastructure nevű vállalati előfizetésen keresztül érhető el, mely személyes használatra ingyenes.
Változatok
Jelenleg sok változata létezik az Ubuntu-nak, mind hivatalosan, mind félhivatalosan. Ezek a rendszerek alapállapotban az Ubuntutól eltérő csomagokat használnak, de az összes csomagot, és frissítést ugyanabból a tárolóból frissítik, mint az Ubuntu, tehát az összes szoftver egyaránt elérhető rájuk.
Hivatalos változatok
- Edubuntu – gyerekeknek, és iskolákba lett tervezve, GNOME ablakkezelővel.
- Kubuntu – ez a változat KDE asztali környezetet használ GNOME helyett
- Lubuntu – a legkisebb erőforrás-igényű disztribúció, LXQt asztali felülettel
- Xubuntu – egy kisebb erőforrás-igényű disztribúció, amely Xfce asztali környezetet használ
- Ubuntu Budgie – egy kisebb erőforrás-igényű disztribúció, Budgie asztali környezettel
- Ubuntu Cinnamon – a Linux Mint Cinnamon felületét használó disztribúció
- Ubuntu Kylin – kínai felhasználók számára optimalizált
- Ubuntu MATE – kis erőforrás-igényű disztribúció, MATE asztali környezettel, akár Raspberry Pi-re is
- Ubuntu Studio – multimédiás tartalmak készítésére fókuszáló disztribúció
- Ubuntu Server – Szerver változat az Ubuntu 5.10 Breezy Badger óta az asztali kiadással egyidőben jelenik meg.[79] Adminisztrációs eszközöket és szerver alkalmazásokat tartalmaz, mint pl. e-mail kiszolgáló, LAMP webszerver, FTP kiszolgáló, DNS-szerver, és adatbázis-eszközök.[79] Az asztali PC-kre szánt telepítőlemezhez képest a szerver változat CD-képe kisebb méretű, és alacsonyabbak a hardver-követelményei. A telepítéshez 500 MB lemezterület, és 64 MB memória szükséges.[14]
- Ubuntu Unity – a korábban alapértelmezett Unity felületet használó disztribúció
- Ubuntu Cloud – felhőszolgáltatás építéséhez
- Ubuntu for IoT – fejlesztők számára, pl. Raspberry Pi 2, 3 vagy 4-hez
Megszűnt hivatalos változatok
Rendszerkövetelmények
Az Ubuntu asztali verziója jelenleg az Intel x86 és az AMD64 architektúrákat támogatja. Néhány szerver változat támogatja még a SPARC architektúrát.[81][82] Nem hivatalos támogatás elérhető még a PowerPC,[83] IA-64 (Itanium) és a PlayStation 3 architektúrákhoz.
A minimális követelmények asztali verziónál a telepítéshez 300 MHz x86 processzor, 256 MB memória, 4 GB hely a merevlemezen,[84] és egy videokártya, ami támogatja a 640x480 felbontást. A javasolt rendszerkövetelmények asztali verziónál a telepítéshez 700 MHz x86 processzor, 384 MB memória, 8 GB hely a merevlemezen,[84] és egy videokártya, ami támogatja az 1024×768-as felbontást. A szerver telepítéshez szükséges egy 300 MHz x86 processzor, 128 MB memória illetve bármely, PC-kben megtalálható videokártya. A számítógépnek nem kell teljesíteni a minimális követelményeket a Xubuntu kipróbálásához, ami Xfce asztali felületet használ.[85] Szerverre történő telepítéskor, amennyiben ún. "alternate" lemezt használunk, közömbös a rendszer grafikai képessége.
| Asztali verzió[86] | Szerver[86] | ||
|---|---|---|---|
| Minimális | Ajánlott | ||
| Processzor | 700 MHz (x86) | 1 GHz (x64) | 300 MHz (x86) |
| Memória | 512 MB | 1 GB | 128 MB |
| Merevlemez méret | 4 GB[84] | 8-20 GB[84] | 1 GB |
| Videókártya | VGA @ 640x480 | VGA @ 1024x768 | közömbös |
Sikerek
A Linux-disztribúciókkal foglalkozó distrowatch.com oldalon az Ubuntu adatlapja[87] 2005–2006-ban a leggyakrabban látogatott adatlap volt,[88] emellett a nyomtatott és internetes média is szívesen cikkezett róla.[89][90] Sokak szerint az Ubuntu sikere a köré szerveződő egyre nagyobb közösségben rejlik. Mark Shuttleworth becslése szerint 2006 végén legalább 8 millió Ubuntu felhasználó volt.[91]
Jegyzetek
További információk
- Hivatalos weboldal (angolul)
- A magyar Ubuntu közösség oldala
- Canonical (angolul)
- Full Circle Magazine (angolul)
- Full Circle Magazin magyarországi weboldala
- Emmett Dulaney: Linux tantusz könyvek 7 az 1-ben Panem 2016. ISBN 978-615 5186-46-2 Ford.: Gonda László (Ubuntu disztribució 14. o.; stb.)
