Hasszán Rohani
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Hasszán Rohani (született: Hasszán Ferídún) (perzsául حسن روحانی, Szorhe, 1948. november 12. –) az Iráni Iszlám Köztársaság hetedik elnöke.
| Hasszán Rohani | |
 | |
| az Iráni Iszlám Köztársaság 7. elnöke | |
| Hivatali idő 2013. augusztus 3. – 2021. augusztus 3. | |
| Alelnök(ök) | Eshaq Jahangiri |
| Előd | Mahmud Ahmadinezsád |
| Utód | Ebrahim Raiszi |
| Született | 1948. november 12. (75 éves)[1][2] Szorhe |
| Párt | Moderation and Development Party (1999–) |
| Szülei | Haj Asdollah Fereydoon Rohani |
| Házastársa | Sahebeh Rouhani (1972–) |
| Gyermekei | Mohammad Rouhani |
| Foglalkozás | |
| Iskolái |
|
| Vallás | síita iszlám |
 | |
| Hasszán Rohani aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hasszán Rohani témájú médiaállományokat. | |
Élete
Családja
Rohani 1948. november 12-én született Szemnán tartományban a Szemnán melletti Szorhéban. Apja Haj Asadollah Fereydoun fűszerkereskedő (2011-ben halt meg),[3] akit Mohammad Reza Pahlavi iráni sah elleni politikai tevékenységéért 1962 és 1979 között a hatóságok több mint 20 alkalommal tartóztattak le.[4][5] Húszévesen elvette feleségül a szülők által kiválasztott, 14 éves unokahúgát. Három gyermekük született, de később a legidősebb fiuk rejtélyes körülmények között – öngyilkosság vagy emberölés áldozataként –meghalt.[6]
Politikai tevékenysége
A Teheráni Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd 25 évesen megkezdte kötelező katonai szolgálatát. 1977‑ben távozott Párizsba, ahol csatlakozott az ott élő Khomeinihez. Vele együtt tért haza a monarchiát megdöntő, 1979-es forradalom után. Beválasztották az Iráni Iszlám Köztársaság első törvényhozásába. 1989-ben a legfontosabb döntéshozó testület, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára lett, mely posztról 2005-ben – Mahmud Ahmadinezsád elnökké választása után mondott le.[6]
2013-ban elsöprő többséggel választották meg az ország elnökévé.[7] Elnöksége alatt Teherán viszonya javulni kezdett a nyugattal, s 2015-ben, több mint tíz év után Iránnak vitatott atomprogramjáról is sikerült megállapodnia a nemzetközi közösséggel.[8]
A 2017. május 19-ei elnökválasztáson rögtön az első fordulóban, az érvényes szavazatok 58%-ával újraválasztották.[9]
| Elődje: Mahmud Ahmadinezsád |
| Utódja: Ebrahim Raiszi |
Jegyzetek
 | Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |