Berkélium

kémiai elem, rendszáma 97, vegyjele Bk

A berkélium az aktinoidák közé tartozó kémiai elem, rendszáma 97. A természetben nem található meg, mesterségesen állították elő 1949-ben amerícium alfa-részecskékkel történő bombázásával:

97 kűriumberkéliumkalifornium
Tb

Bk

(Uqs)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
97
Bk
Általános
Név, vegyjel, rendszámberkélium, Bk, 97
Latin megnevezésberkelium
Elemi sorozataktinoidák
Csoport, periódus, mező?, 7, f
Megjelenésismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg(247)  g/mol
Elektronszerkezet[Rn] 5f9 7s2
Elektronok héjanként2, 8, 18, 32, 27, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)(alfa) 14,78 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.)(béta) 13,25 g/cm³
Olvadáspont(béta) 1259 K
(986 °C, 1807 °F)
Atomi tulajdonságok
Elektronegativitás1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 601 kJ/mol
Egyebek
Mágnességnincs adat
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 10 W/(m·K)
CAS-szám7440-40-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A berkélium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia (MeV)termék
245Bkmest.4,94 napε0,810245Cm
α6,455241Am
246Bkmest.1,8 napα6,070242Am
ε1,350246Cm
247Bkmest.1380 évα5,889243Am
248Bkmest.9 évα5,803244Am
249Bkmest.320 napα5,526245Am
SF--
β-0,125249Cf
Hivatkozások
241Am + 4He → 243Bk + 21n

Nevét a Kalifornia állambeli Berkeley város után kapta. A berkélium volt az ötödik mesterségesen előállított transzurán elem.

Jellemzői

A fém berkélium ezüstfehér és képlékeny. Olvadáspontja 1000 °C körül van.

Vegyületeiben három (pl. Bk2O3, Bk2S3, BkOBr, BkOCl, BkF3), ritkábban négy vegyértékű (BkO2, BkF4). Több α- és β-sugárzó izotópja ismeretes, a leghosszabb felezési idejű a 247Bk (1380 év).

Források

  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 52. o.  
  • Hans Breuer: Atlasz – Kémia. Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó Kft. 2003. 228. o. ISBN 963-9471-35-6  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 337–338. o. ISBN 963-10-3269-8  
  • N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. III kötet., 1717., 1737 és 1741. o. ISBN 963-19-5255-X  

További információk