Indium

kémiai elem, rendszáma 49, vegyjele In

Az indium egy kémiai elem, amelynek rendszáma 49 és a vegyjele In. A p mező fémeinek egyike. Szürke színű fém. Lágy, késsel vágható, hajlításakor hallható az ún. ónzörej. Vegyületeiben általában +3 oxidációs számú.

49 kadmiumindiumón
Ga

In

Tl
   
               
               
                                   
                                 
                                                               
                                                               
   
49
In
Általános
Név, vegyjel, rendszámindium, In, 49
Latin megnevezésindium
Elemi sorozatmásodfajú fémek
Csoport, periódus, mező13, 5, p
Megjelenésezüstszürke fénylő
Atomtömeg114,818(1) g/mol[1]
Elektronszerkezet[Kr] 4d10 5s2 5p1
Elektronok héjanként2, 8, 18, 18, 3
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)7,31 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on7,02 g/cm³
Olvadáspont429,75 K
(156,60 °C, 313,88 °F)
Forráspont2345 K
(2072 °C, 3762 °F)
Olvadáshő3,281 kJ/mol
Párolgáshő 231,8 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 26,74 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K119613251485169019622340
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezettetragonális
Oxidációs szám3
(amfoter oxid)
Elektronegativitás1,78 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 558,3 kJ/mol
2.: 1820,7 kJ/mol
3.: 2704 kJ/mol
Atomsugár155 pm
Atomsugár (számított)156 pm
Kovalens sugár144 pm
Van der Waals-sugár193 pm
Egyebek
Mágnességdiamágneses[2]
Fajlagos ellenállás(20 °C) 83,7 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 81,8 W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 32,1 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 1215 m/s
Young-modulus11 GPa
Mohs-keménység1,2
Brinell-keménység8,83 HB
CAS-szám7440-74-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az indium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia (MeV)termék
113In4,3%In stabil 64 neutronnal
115In95,7%4,41·1014 évβ0,495115Sn
Hivatkozások

1863-ban fedezte fel Ferdinand Reich(en) és Hieronymous Theodor Richter(en) színképelemzéssel. Kék lángfestése alapján az indigóról nevezték el.[3]

Kémiai tulajdonságai

Magas hőmérsékleten reakcióba lép oxigénnel, illetve vízgőzzel. Feloldódik nemoxidáló savakban és lúgoldatokban is.

Előfordulása

Az indium nagyon ritka elem. Csak nagyon kevés indiumtartalmú ásvány létezik. Megtalálható egyes cinkércekben (szfalerit).

Előállítása

A cinkércek kohászati maradékaiból nyerik ki.

Felhasználása

Főként a korrózió ellen védő fémbevonatok, illetve korrózióálló, nagy keménységű ötvözetek készítésére alkalmazzák. Az ólommal, cinkkel, illetve kadmiummal alkotott ötvözeteit alacsony olvadáspontjuk miatt forrasztásra használják. Optikai tükrök készítésére is alkalmas, mert viszonylag egyenletesen veri vissza a különböző hullámhosszú sugarakat. Fontos szerepet játszik a félvezetőtechnikában. Germániummal ötvözve annak félvezető tulajdonságait javítja. A modern LCD-monitor és televízió képernyők továbbá az érintőképernyők készítésének egyik kulcsfontosságú anyaga.

Galéria

Jegyzetek

Források

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk