Stroncium

kémiai elem, rendszáma 38, vegyjele Sr

A stroncium (nyelvújításkori magyar nevén pirany[1]) az alkáliföldfémek csoportjába tartozik. A rendszáma 38, a vegyjele Sr. Ezüstfehér, nyújtható reakcióképes fém. Keményebb, mint a nátrium, de lágyabb, mint a kalcium. Levegőn állva oxidálódik. A természetben a cölesztin és a stroncianit ásványokban fordul elő. A kalcium kísérője. A Föld 23. leggyakoribb eleme. A radioaktív 90Sr izotóp (felezési ideje 28,9 év) az urán maghasadásakor és atomrobbantásokkor keletkezik. Veszélyes, mert beépülhet a csontokba és sugárkárosodást okozhat. A stronciumvegyületek a lángot élénkpiros színűre festik.

38 rubídiumstronciumittrium
Ca

Sr

Ba
   
               
               
                                   
                                 
                                                               
                                                               
   
38
Sr
Általános
Név, vegyjel, rendszámstroncium, Sr, 38
Latin megnevezésstrontium
Elemi sorozatalkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező2, 5, s
Megjelenésezüstfehér fémes
Atomtömeg87,62(1)  g/mol
Elektronszerkezet[Kr] 5s²
Elektronok héjanként2, 8, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)2,64 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on6,980 g/cm³
Olvadáspont1050 K
(777 °C, 1431 °F)
Forráspont1655 K
(1382 °C, 2520 °F)
Olvadáshő7,43 kJ/mol
Párolgáshő 136,9 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 26,4 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K796882990113913451646
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezetköbös lapcentrált
Oxidációs szám2
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás0,95 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 549,5 kJ/mol
2.: 1064,2 kJ/mol
3.: 4138 kJ/mol
Atomsugár200 pm
Atomsugár (számított)219 pm
Kovalens sugár192 pm
Egyebek
Mágnességparamágneses
Fajlagos ellenállás(20 °C) 132 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 35,4 W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 22,5 µm/(m·K)
Nyírási modulus6,1 GPa
Poisson-tényező0,28
Mohs-keménység1,5
CAS-szám7440-24-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A stroncium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia (MeV)termék
82Srmest.25,36 dε-82Rb
83Srmest.1,35 dε-83Rb
β+1,2383Rb
γ0,76, 0,36-
84Sr0,56%Sr stabil 46 neutronnal
85Srmest.64,84 dε-85Rb
γ0,514D-
86Sr9,86%Sr stabil 48 neutronnal
87Sr7,0%Sr stabil 49 neutronnal
88Sr82,58%Sr stabil 50 neutronnal
89Srmest.50,52 dε1,4989Y
β-0,909D-
90Srmest.28,78 yβ-0,54690Y
Hivatkozások

Története, felfedezése

Adair Crawford fedezte fel a skóciai Stronthian községben talált ásványban oxidját. A községről kapta a nevét. Fémet először Humphry Davy állított elő 1808-ban.

Tulajdonságai

Stroncium argon alatt

Fizikai tulajdonságok

  • Ezüstfehér, jól alakítható könnyűfém.
  • Három módosulata van.
  • Köbös tércentrált rácsban kristályosodik.
  • Nagy reakciókészsége miatt a természetben csak vegyületeiben (cölesztin és stroncianit ásványok) fordul elő. Lágyabb, mint a kalcium.
A stroncium lángfestése

Kémiai tulajdonságok

Hevesebben reagál vízzel, mint a kalcium, a reakcióban stroncium-hidroxid keletkezik és hidrogéngáz fejlődik. Levegőn stroncium-oxiddá (SrO) és stroncium-nitriddé (Sr3N2) ég el. Nitrogénnel csak 380 °C felett reagál. Levegőn állva csak stroncium-oxid keletkezik. Az oxidáció elkerüléséhez petróleum alatt kell tárolni. A finom eloszlású stroncium elnyeli a hidrogént, magasabb hőmérsékleten hidrid képződése közben reagál vele. Halogénekkel már szobahőmérsékleten is reakcióba lép. Fémes fényét levegőn állva elveszti, sárga, majd barnás színű lesz a felülete. Kénnel, foszforral és szénnel csak magasabb hőmérsékleten lép reakcióba. Magasabb hőmérsékleten reagál hidrogén-klorid-gázzal, kén-hidrogénnel, nitrogén-dioxiddal és szén-monoxiddal is, és az üveget és a porcelánt is megtámadja. Heves hidrogénfejlődés közben reagál híg kénsavval. Ammóniában stroncium-amid képződése közben kék színnel oldódik. Két vegyértékű a vegyületeiben.

Felhasználása

  • ötvözőanyag - könnyűfémek ötvözeteinek nemesítésére
  • különleges acélok ötvözője
  • ólom edzéséhez
  • vegyületeit tűzijátékok vörös színezőanyagaként használják, mivel a magnéziumporhoz keverve vörös színnel ég
  • tengeri akvarisztikában

Az orvostudományban

Előállítása

A stronciumot a SrCl2 olvadékának elektrolízisével állítják elő.

Előfordulása

Elemi állapotban nem fordul elő.Legfontosabb ásványai: cölesztin SrSO4 és a stroncianit SrCO3Az élővilágban fontos vázanyag (egysejtűeknél).A 90Sr izotópja atomrobbanásokkor keletkezik, ez a maghasadás elég hosszú felezési idejű (28 év) terméke.Beépülhet a Ca helyére a csontokba. A béta-sugárzás csontszarkómát okoz.

Egyes ásványvizekben is előfordul. pl. Balfi ásványvíz - 2,10 mg/l

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Stroncium témájú médiaállományokat.